|
1. Mi a SAPARD Program?
Az Európai Unió kormányfõi
az 1997-es luxemburgi csúcstalálkozójukon
hozták nyilvánosságra az Agenda
2000 nevû dokumentumot, amelyben többek között
arról is határoztak, hogy a közismert
Phare segélyprogram mellett újabb segélyeket
fognak folyósítani a tagjelölt országoknak.
Az Unió kormányfõinek 1999 tavaszán
Berlinben megtartott csúcsértekezletén
hagyták jóvá az úgynevezett
elõcsatlakozási segélyprogramokat,
ezek egyike a SAPARD Program, mely az Európai
Unióhoz csatlakozni kívánó
10 közép- és kelet-európai
országban a mezõgazdaság és
a vidékfejlesztés területén
kezdeményezett, a csatlakozást elõkészítõ
intézkedések közösségi
támogatása a felkészülési
idõszakban.
2. Mi a SAPARD Program célja?
A SAPARD Program célja kettõs:
Segítséget nyújtani a jelölt
országoknak a közösségi jogszabályok
(aquis communautaire) átvételében,
különös tekintettel az Európai
Mezõgazdasági Orientációs
és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott
agrárstruktúra- és vidékfejlesztési
intézkedésekre.
Hozzájárulni egy fenntartható és
versenyképes agrárgazdaság kialakításához,
valamint a vidék életképességének
növeléséhez
azaz
Növelni a magyar agrárgazdaság versenyképességét
Csökkenteni a mezõgazdasági tevékenységbol
származó káros környezeti
hatásokat
Elõsegíteni a vidéki térségek
adaptációs képességét
Munkahelyteremtés és munkahelymegtartás
Felkészíteni a tagjelölt országokat
az úgynevezett Strukturális Alapok fogadására
3. Mi a SAPARD Terv?
Minden érintett országnak el
kell készítenie egy 7 évre szóló
(2000-2006) országos mezõgazdasági
és vidékfejlesztési tervet, melyben
az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának
célkitûzéseit kell követni.
A SAPARD Tervben az ország az ország helyzetébõl
(a mezõgazdasági stratégiából,
a középtávú fejlesztési
tervbõl) kiindulva megindokoljuk, hogy évenként
miért, mire és mennyi segélyt kérünk
erre a periódusra és ezt számokkal
és tanulmányokkal is alátámasztjuk.
Részletezzük azt is, hogy milyen szervezeteket
hozunk létre a SAPARD segélyprogram mûködtetésére.
Uniós taggá válásunkig a
nemzeti agrártámogatási rendszer
tovább mûködik a SAPARD Program mellett.
4. Mekkora forrást biztosít
az Európai Unió a SAPARD Program keretében?
Az Európai Unió 520 millió
euró keretet határozott meg a SAPARD programra,
a csatlakozni kívánó 10 ország
részére, éves szinten.
A SAPARD Program forrása az alábbiak szerint
oszlik meg a tíz ország között:
5. Hogyan osztotta szét az Európai
Unió a forrást a 10 ország között?
A forrásoknak a tagjelölt országokhoz
történõ rendelését
az Európai Unió költségvetési
hatósága az alábbi objektív
kritériumok alapján határozta el:
- egy fõre esõ bruttó hazai össztermék
(GDP) vásárlóerõben kifejezve
- mezõgazdaságban foglalkoztatottak száma
- mezõgazdaságilag hasznosított
terület nagysága
- területi sajátosságok
6. Magyarország évente mennyi
pénzt költhet el a SAPARD Program keretében?
A fent említett 9,5 milliárd
Ft mellé – amit az Európai Uniótól
kapunk – Magyarországnak a saját
költségvetésébõl kb.
3 milliárd Ft-ot kell biztosítania társfinanszírozási
kötelezettségként. Így Magyarország
évente kb. 12,5 milliárd Ft-ot költhet
el a SAPARD Program keretében.
7. Mire lehet fordítani a rendelkezésre
álló 12,5 milliárd Ft-ot?
A Kormány a SAPARD Program keretében
nyújtott közösségi agrár-
és vidékfejlesztési támogatások
igénybevétele érdekében
tett intézkedésekrõl, az intézményi
háttér megteremtésérõl
szóló 2349/1999. (XII.21.) Korm. határozata
az alábbi intézkedéseket hagyja
jóvá:
Agrárstruktúra fejlesztési
intézkedések
Mezõgazdasági vállalkozások
beruházásainak támogatása
Mezõgazdasági és halászati
termékek feldolgozásának és
marketingjének fejlesztése
Szakképzés
Agrár-környezetvédelmet és
tájfenntartást szolgáló
termelési módszerek elterjesztése
Termelõi csoportok felállítása,
mûködtetése
Vidékfejlesztési intézkedések
Falufejlesztés és -felújítás,
a vidék tárgyi és szellemi örökségének
védelme és megõrzése
A tevékenységek diverzifikálása,
alternatív jövedelemszerzést biztosító
gazdasági tevékenységek fejlesztése
A vidéki infrastruktúra fejlesztése
és javítása
Szakmai segítségnyújtás
8. Mi az a szakmai segítségnyújtás?
A szakmai segítségnyújtásra
elkülönített összegbõl
finanszírozható a program népszerûsítése,
információs anyagok elkészítése,
elõadások és tanfolyamok szervezése,
melyek a SAPARD Programról szólnak. Ennek
felelõse a Földmûvelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium.
9. Hogyan lehet forráshoz jutni
a SAPARD Programból?
A fent említett intézkedések
mindegyikére pályázatokat ír
ki a Földmûvelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium egy
errõl szóló FVM rendelet és
pályázati felhívás formájában.
10. Milyen típusú beruházásokkal
lehet pályázni?
Mezõgazdasági vállalkozások
beruházásainak támogatása
esetében gépbeszerzési beruházásokkal,
meglévõ szarvasmarha, baromfi és
sertés állattartási létesítmények
és tartástechnológia korszerûsítését
szolgáló beruházásokkal,
valamint egyéb gazdasági épületek
(terménytárolók, terményszárítók,
takarmánykeverõk, stb.) felújításával
kapcsolatos beruházásokkal lehet pályázni.
Mezõgazdasági és halászati
termékek feldolgozásának és
marketingjének fejlesztése esetében
a hús, baromfi, tej és tejtermékek,
tojás, bor, zöldség-gyümölcs
és halászati termékek feldolgozásával
foglalkozó üzemek olyan beruházásokkal
pályázhatnak, melyek elõsegítik
az élelmiszerbiztonság feltételeinek
javítását és az EU higiéniai
elõírásainak teljesítését,
megoldják a hulladék- és szennyvízkezelést,
korszerûsítik az élõállat
fogadást és pihentetést, új
termékek piacra történõ bevezetését,
a korszerû osztályozást és
csomagolást valamint informatikai fejlesztések.
Szakképzés esetében oktatási
programmal és a képzéshez kapcsolódó
oktatási anyaggal pályázhatnak
az arra jogosult képzõ intézmények.
Agrár-környezetvédelmet és
tájfenntartást szolgáló
termelési módszerek elterjesztésének
támogatásánál a pályázók
az alábbi programcsomagok megvalósítását
vállalva juthatnak támogatáshoz:
ökológiai szántóföldi
termelési módszerek, extenzív gyephasznosítás,
ökológiai vagy integrált gyümölcs-
és szõlõtermesztés, vizes
élõhely és bemutató gazdaságok.
Termelõi csoportok felállítása
és mûködtetése esetében
támogatást lehet kapni a szervezet létrehozására
és mûködési költségeinek
fedezésére. A termelõi csoport
a következõágazatokban kell, hogy
mûködjön: zöldség-gyümölcs,
gabona, dohány, sertés és tej.
Falufejlesztés és –felújítás,
a vidék tárgyi és szellemi örökségének
védelme és megõrzése esetében
a következõ célokat szolgáló
beruházásokkal lehet pályázni:
a települési karaktert õrzõés
erõsítõ településszerkezet,
utcák és közterületek felújítása,
egységes falukép kialakítása,
a települések idegenforgalmi vonzerejének
javítása; a falvak történelmi
és építészeti emlékeinek,
értékeinek helyrehozatala, védelme,
revitalizációja, betelepíthetõ
új funkciók feltárása és
telepítésük gazdaságossági
vizsgálata vagy annak megszervezése; a
falvakhoz tartozó táji elemek (fasorok,
vízfolyások, tavak, csatornák stb.)
revitalizálása, védelme, ökológiai
és jövedelemtermelési (turizmus,
stb.) céllal.
A tevékenységek diverzifikálása,
alternatív jövedelemszerzést biztosító
gazdasági tevékenységek fejlesztése
estében a következõ célokat
szolgáló beruházásokkal
lehet pályázni: termék- és
szolgáltatásfejlesztés, marketing
és a vállalkozások sokszínûsítése,
piackutatás; a házi- és kézmûipar
termékek fejlesztése és érteékesítése;
a helyi (tájspecifikus) termékek kifejlesztése,
az élelmiszer-feldolgozás technológiáinak
és minõségének javítása
a kis volumenû specifikus, jövedelem-kiegészítõ
funkciót betöltõ vállalkozásokban;
a falusi turizmus fejlesztése, amely magában
foglalja a helyi termékek és szolgáltatások
marketingjét és az adottságok fenntartható
használatát (a természeti és
épített örökség megóvásával).
A vidéki infrastruktúra fejlesztése
és javítása esetében pályázni
lehet helyi muszaki infrastruktúra biztosítását
szolgáló beruházásokkal
(mezõgazdasági úthálózat
fejlesztése; a vállalkozások célját
szolgáló energiaellátás
fejlesztése; alternatív szennyvízkezelési
eljárások alkalmazása, helyi piacok
és felvásárló helyek kialakítása
és fejlesztése), valamint informatikai
és kommunikációs rendszerek fejlesztésére
vonatkozó beruházásokkal.
11. Minden intézkedésre hirdetnek
pályázatot a Program indulásakor?
A Program indulásakor csak a Mezõgazdasági
vállalkozások beruházásainak
támogatása, a Mezõgazdasági
és halászati termékek feldolgozásának
és marketingjének fejlesztése,
valamint a Vidéki infrastruktúra fejlesztése
és javítása intézkedésekre
lehet pályázni. A többi intézkedésre
szóló pályázatok a késõbbiek
folyamán kerülnek kiírásra.
12. Kik pályázhatnak?
Intézkedéstõl függõen
pályázatot adhatnak be agrártermeléssel
foglalkozó természetes és jogi
személyek és jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságok
és ezek integrációi (mezõgazdasági
vállalkozások beruházásainak
támogatása esetén az árbevétel
legalább 50%-a mezõgazdasági tevékenységbol
kell, hogy származzon), és amelyeknél
megvan az esély, hogy a beruházás
megvalósításával gazdaságilag
életképesek és versenyképesek
lesznek, civil szervezetek vidéki települések
önkormányzatai, képzõ szervezetek
(munkaerõpiaci képzésre jogosult
képzõ helyek, oktatási intézmények),
szakképzési fejlesztõ és
szolgáltató intézetek, szaktanácsadói
névjegyzékben szereplõ szaktanácsadó
vagy e szervezetek konzorciumai, a vidéki települések
és tanyák lakói, vállalkozói,
civil szervezetei.
13. Van-e földrajzi korlát?
Az agrárstruktúra átalakítását
szolgáló intézkedéseknek,
azaz az ezek megvalósítását
szolgáló pályázatok befogadásának
nem lesz földrajzi korlátja. Más
szavakkal: mindenki pályázhat lakóhelyétõl.
Telephelyétõl függetlenül, ha
teljesíti a pályázatok kiírásában
szereplõ konkrét feltételeket.
Ez alól kivétel az agrár-környezetvédelmet
és tájfenntartást szolgáló
termelési módszerek elterjesztése.
Ezen intézkedés esetében a következõ
15 kiválasztott érzékeny természeti
területrõl lehet pályázni:
Borsodi Mezoség, Észak-Cserehát,
Bugac-Majsa homokhátság, Kiskunsági
homokhátság, Felso Tisza, Göcsej,
Szigetköz, Dél Csongrádi Hátság,
Balaton felvidék, Kesznyéteni puszta,
Gödöllõi dombság, Dél
Cserhát, Közép Mezõföld,
Bodrogköz, Közép Nyírség.
A három vidékfejlesztési intézkedés
csak az úgynevezett vidéki területekre
érvényes. A vidéki térség
fogalmát a SAPARD Terv konkrétan megfogalmazza,
mely szerint vidéki térségnek minõsül
a 120 fõ/km alatti népsûrûségû
terület. Ez azt jelenti, hogy csak olyan tevékenységek
kaphatnak támogatást a SAPARD-ból,
melyek vidéki térségben valósulnak
meg.
14. Mennyi saját forrással
kell rendelkeznie a pályázónak?
A támogatás igénybevételéhez
intézkedésenként eltérõ
mértékû saját forrás
szükséges (60-70%), amelyben a beruházás
összes elismerhetõ költségének
legalább 25%-a a valós önerõ,
kivéve az agrár-környezetvédelmet
és tájfenntartást szolgáló
termelési módszerek elterjesztését
szolgáló és a termelõi csoportok
felállítása intézkedéseket,
mivel ezek nem beruházás jellegûek.
15. Milyen nagyságrendûösszegre
lehet pályázni?
A támogatási összeg intézkedésenként
változik az alábbiak szerint:
A mezõgazdasági vállalkozások
beruházásainak támogatása
esetében a támogatás mértéke
gépbeszerzésnél a bekerülési
költség 30%-a, épületfejlesztésnél
a bekerülési költség 40%-a,
de maximum 40 millió Ft.
A mezõgazdasági és halászati
termékek feldolgozásának és
marketingjének fejlesztése esetében
a támogatás mértéke a bekerülési
költség 40%-a, de maximum 80 millió
Ft.
Szakképzés esetében a támogatás
mértéke a képzéssel összefüggõ
dokumentált költségek 75%-a. A támogatás
felsõ határa: képzés esetén
75 ezer Ft /támogatott fõ, képzési
program esetén pedig 300 ezer Ft/ képzés
program.
Agrár-környezetvédelmet és
tájfenntartást szolgáló
termelési módszerek elterjesztésének
esetében a támogatási összeg
attól függ, hogy a pályázó
melyik programcsomaghoz csatlakozik.
Termelõi csoportok felállítása
és mûködtetése esetében
a támogatás mértékének
megállapítása minden szervezetnél
egyénileg, az éves értékesített
termelési érték alapján
történik, annak 1,5-5%-a.
Falufejlesztés és –felújítás,
a vidék tárgyi és szellemi örökségének
védelme és megõrzése esetében
a támogatás mértéke a bekerülési
költség 75%-a, de maximum 40 millió
Ft.
A tevékenységek diverzifikálása,
alternatív jövedelemszerzést biztosító
gazdasági tevékenységek fejlesztése
esetében a támogatás mértéke
a bekerülési költség 50%-a,
de maximum 5 millió Ft.
A vidéki infrastruktúra fejlesztése
és javítása intézkedésnél
a támogatás mértéke a bekerülési
költség 75%-a (kiv: helyi piacok kialakításánál
50%), de maximum 5 millió Ft, helyi mûszaki
infrastruktúra biztosításánál
50 millió Ft.
16. Hol lesz elérhetõ a pályázati
felhívás?
A Földmuvelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium a
pályázati felhívást a Földmûvelésügyi
és Vidékfejlesztési Értesítõben,
szakfolyóiratokban és az interneten teszi
közzé.
17. Hová kell benyújtani
a pályázatokat?
A SAPARD Hivatal …. Ld. Elozo doc.
18. Hogyan lesznek elbírálva
a pályázatok?
A pályázatok elõre
meghatározott pontrendszer alapján lesznek
elbírálva, melyet minden pályázó
megismerhet.
19. Hogyan történik az elnyert
támogatási összeg folyósítása
a nyertes pályázók részére?
A támogatási összeg a
támogatási szerzõdésben
foglalt éves ütemezéshez igazodóan
teljesítés és forrás arányosan
vehetõ igénybe. A kifizetés feltétele
a megvalósítani kívánt tevékenység
anyag és munkadíj szükségletével,
muszaki, szakmai tartalmával összhangban
lévõ, kifizetett (teljesített)
számla.
20. Elismerik-e költségként
a tanácsadói díjat?
A projekt összes elismerhetõ
költségének 12%-áig a projekt
elõkészítéséért
és/vagy végrehajtásáért
építészeknek, mérnököknek
és tanácsadóknak kifizetett díjak,
illetékek, megvalósíthatósági
tanulmányokért, szabadalmak és
licencek megvásárlásáért
kifizetett díjak elszámolhatóak.
További információ
kapható az alább felsorolt helyeken:
SAPARD Hivatal
Budapest V., Alkotmány utca 29.
Tel:1 374-3636
SAPARD Hivatal regionális irodái
Földmûvelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium
Európai Integrációs Foosztály
Budapest V:, Kossuth Lajos tér 11.
Tel:1 301-4056
Internet: www.fvm.hu
Készült a Földmûvelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium
Integrációs Fõcsoportmérnökség
Európai Integrációs Fõosztályának
megbízásából.
Készítette: Forgó Mónika.
ISBN 963 9422 18 5
|
