CIKKEK

Ellentétes ártendenciák a magyar tejpiacon

2005-03-08

Nem sokáig tarthat a tejárak emelkedése, a tejtermékek pedig már most is egyre olcsóbbak. A tejágazat válsága a multikat is sújtja. Amennyiben nem javulnak az árviszonyok, akkor számos jól termelő telep tönkremegy az agrártárca szerint.


A múlt héten derült ki, hogy a Friesland Hungária Rt. gyulai tejporüzemének tavaly decemberi bezárása után idén lakat kerül a társaság hajdúböszörményi sajtüzemére is. A magyar tejpiacon 24 százalékos részesedésével éllovas társaság a 100 dolgozó munkahelyét érintő gyulai leállást a hazai és az európai tejipari tendenciákkal indokolta, a tejporkészítés ugyanis huzamosabb ideje veszteséges tevékenység, s ezért illetve a beérkező tejmennyiség miatt a Friesland folyamatosan csökkentette a termelés volumenét a gyulai gyárban. A hajdúböszörményi üzem fokozatos bezárására az év első felében kerül sor. A sajtüzemben mintegy 140 fő dolgozik, egy részüket a cég debreceni gyárába helyezik át.

A három ok
- A nyerstej felvásárlási árának emelkedése, a forint immár tartóssá vált túlértékeltsége és az exporttámogatások trendszerű csökkenése kényszerítette a fájdalmas döntésre vállalatunkat. A cég exporttevékenysége mára múlt év folyamán veszteségessé vált, s miután idén sem várható kedvező változás a kondíciókban, az exportra termelő üzemünk leállítását nem tudtuk elkerülni - mondja a döntéssel kapcsolatban Kiss Pál István, a Friesland Hungária Rt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi, hogy a társaság folyamatosan próbált versenyképes áron tejet vásárolni, ám ez nem vezetett eredményre, s más külső tényezőkre sem volt befolyása. A sajtüzem bezárása nem érinti a Friesland Hungária Rt. belföldi tevékenységét, a társaság pedig a termelőkkel szemben fennálló szerződési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, a tejet a megállapodásoknak megfelelően átveszi. Az újabb gyárbezárás előzménye, hogy idén február 1-jével távozott a cégtől Temesvári Kornél korábbi elnök-vezérigazgató, aki a holland tejipari világcég regionális szerkezetváltását követően vált meg közös megegyezéssel posztjától, annak ellenére, hogy a Friesland magyar leányvállalata 2004-ben "kimagaslóan eredményes" évet zárt, csaknem 60 milliárdos árbevétel mellett a legprofitálisabb élelmiszer-ipari cégként. Temesvári 1997 óta építette a cégcsoportot és jelentős szerepet játszott a piacvezető pozíció megszervezésében, a vezető márkák felépítésében, az értékesítési csatornák kialakításában és a logisztikai háttér megszervezésében. Ezért a munkájáért idén január 9-én az Ernst & Young év üzletembere pályázatán példaképdíj elismerésében részesült. (NAPI Gazdaság, 2005. február 1.)

Termelői nyomás
Korábbi előzmény, hogy tavaly kiesett a Friesland termelőinek ötöde, miután az Alföldi Tejértékesítő és Beszerző (ATB) Kft. nem fogadta el a Friesland Hungária Rt. által felajánlott szerződési feltételeket, például a literenként 60-70 forint közötti árajánlatot, ugyanis 65-75 forintot szerettek volna elérni. Az emiatt át nem vett tej éves szinten összesen 78 millió liter volt, a társaság éves 340-345 millió liternyi felvásárlásának mintegy 20 százaléka. Ez azonban ellátási problémákat nem okozott a cégnél, mivel volt elég szabad tej a piacon - éves szinten 400 millió liter -, s a nem szerződött Kft. érdekkörébe tartozó néhány tucat termelő közül is akadt, aki önállóan szerződött a Friesland Hungáriával. Az ország legnagyobb feldolgozójával az ország legnagyobb, összesen évi 250 millió liter tejet termelőt tömörítő tejtermelő szövetkezeteként húztunk ujjat, s a tavalyi 60 forintos árral szemben idén az első negyedévre 68,5 forintos felvásárlási árat értünk el - hívja fel a figyelmet Forgács Barna, az ATB Kft. körébe tartozó debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója, nem mellékesen a Magyar Agrárkamara alelnöke.

Nyíló árolló
Ez az év valóban emelkedő nyerstejárakkal kezdődött - erősítik meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának adatai. A számokból azonban kiderül az is, hogy a tejtermék előállítási árak viszont már tavaly november óta lefelé tartanak, januárban pedig az összes megfigyelt termék ára csökkent, s a tejtermékek fogyasztói ára az utóbbi hetekben tovább esett. Az AKI adatai szerint idén januárban hajszálnyival kevesebb tejet vásároltak fel az előző hónaphoz képest, az egy évvel korábbihoz viszonyítva viszont már nagyobb, 9 százalékos a csökkenés. A nyerstej termelői átlagára azonban újabb jelentős emelkedés után 66 forint fölé került literenként, ami már a tavaly januári nagy árzuhanás előtti időket idézi, több mint 7 százalékkal haladva meg az egy éve tapasztalt szintet. Ez a tendencia azonban hamarosan megfordulhat, bár az árak egyelőre a környező országokban és az EU-ban is emelkedő fázisban vannak - hívják fel a figyelmet az eltérő trend alapján az agrárkutatók. A múlt év utolsó hónapjaiban emelkedett a tej termelői ára Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Csehországban egy év alatt átszámítva 60 forintról csaknem 70-re nőtt a literenkénti ár, Lengyelországban pedig egy év sem kellett a 40 forintról 55 forintra való emelkedéshez. A magyar tejtermelők piaci helyzete ma már némi javulást mutat, hiszen újból keresik a tejet és kevesebb a minőségi kifogás is - hangsúlyozzák az agrártárcánál. Hozzáteszik, hogy a fizetési fegyelem is javult az utóbbi időben, de a gazdák egységesen önköltség alattinak tartják az extra tej literjének 68 forintos árát, a termelők véleménye szerint a 72-74 forintos ár lenne elfogadható. Ha továbbra sem javulnak az árviszonyok, akkor számos jól termelő telep tönkremegy - összegezték a helyzetet a minisztériumban az EU-csatlakozás után csaknem egy évvel.

A kistermelők több megyében érdeklődnek a tejtermelés iránt, de nem tudják megszerezni a termeléshez szükséges közvetlen értékesítési kvótát, ez ugyanis jelenleg csak az érvényes kvótával rendelkező állomány megvásárlásával együtt lehetséges. A tejkvótát igénylők többsége ugyanakkor a kérelmére nem kapott választ, ezért a vásárlási szándékukat nem tudták az ide vonatkozó 122/2004. (VII.29.) FVM rendeletben foglalt határidőre leadni. A feldolgozók viszont addig nem kötnek szerződést, amíg a termelő nem tudja igazolni a kvótáját, kivéve, ha azt éppen a feldolgozó adja bérbe haszonnal a termelőnek, miután a kvótatulajdonostól bérbe vette, ez esetben a felvásárlási ár a szerződött átvételi ár és a bérleti díj különbözete. A szarvasmarhatartás továbbra is a húsmarha irányába tolódik el, bár utóbbi jövedelmezősége az árbevétel ciklikusságát is figyelembe véve még nem felel meg a gazdák igényeinek.

TEJÁRAK (FORINT/LITER)
Minőségi osztályDecemberJanuár
Extra65,7966,27
Osztályon kívül55,7655,54
Átlag65,7166,20


(Forrás: AKI)


Gazdaálom tejár: 74 Ft/liter

TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE - NAPI GAZDASÁG

   « vissza

Föoldal mail