CIKKEK

A termelõk jobbra számítottak

Elegük lett, ezért a miniszterelnökhöz fordultak

2005. 02. 03.

Magyarország lassan egy éve tagja az uniónak. A termelőknek élesebb versenyben kell helytállniuk, ugyanakkor azt tapasztalják, hogy az ügyintézés körülményes, késik a területalapú támogatás kifizetése és lassan működik az intervenciós felvásárlási rendszer - állapította meg a Jászkun Teszöv elnöksége.
A megyei társas agrárvállalkozások érdekvédelmi szervezetének vezetői a jövő héten tartandó közgyűlésre készülvén áttekintették a mezőgazdaság helyzetét. Mint azt dr. Tajthy József elnök és Váradi Csaba titkár lapunknak elmondták, az uniós csatlakozással kapcsolatos pozitív várakozás fő oka a kiszámíthatóság, termelési és értékesítési biztonság iránti igény volt, ám ez nem vagy csak részben teljesült. Több más szempontból is csalódás érte a gazdálkodókat, a magyar termékek ugyanis nem nyertek új piacokat, hanem gyors ütemben kiszorultak hagyományos piacaikról is. Hasonlóan kedvezőtlenek a termelők tapasztalatai a piaci beavatkozásokat illetően is. További gond, hogy az intervenciós felajánlás technikai kezelése jelentősen elhúzódik, így optimális esetben 3 hónap után, kritikus esetben 4-5 hónap után juthat a gazdálkodó az áru értékéhez. Januárban ugyan elkezdődtek a raktárral együtt felajánlott gabonára a szerződéskötések és ezzel egy időben a mintavételezés, kifizetésről azonban még nem hallottak - tették hozzá.
Az elmúlt háromnegyed év tapasztalataiban tehát az eredményesség, illetve a sikertelenség és a felkészületlenség keveredik. A szakemberek megfogalmazása szerint az unió felkészült Magyarországból, mi viszont nem készültünk fel az unióból.
A Teszöv elnöksége úgy látja, a növénytermesztés kiemelkedő terméseredményei ellenére nagymértékű pénzügyi, likviditási gondokkal küszködnek a gazdaságok. Óriási készletek halmozódtak fel a termelőknél, amelyek értékesítése és tárolása az elkövetkező hónapban rendkívüli feszültségeket fog okozni. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a területalapú támogatást a mai napig nem kapták meg a társas vállalkozások. Ez azért is elkeserítő, mivel a ezek fizetik be az agrárszektor adójának 90 százalékát.
Közismert tény, hogy a csatlakozással az állattenyésztés került a legnehezebb helyzetbe. Különösen igaz ez a tej - , a sertés- és a baromfiágazatokra. Tajthy József és Váradi Csaba szerint a kialakult súlyos helyzetet az agrárkormányzat idézte elő azzal, hogy törvényi kötelezettségének nem tett eleget. Ezt súlyosbította, hogy egy év alatt háromszorosára nőtt a tejbehozatal.
A sertésnél súlyos gond a koncentráció alacsony foka, a szervezetlen, elaprózott üzemi struktúra, az alacsony fokú hatékonyság. A hazai sertéstartóknak igen éles versenyben kell helytállniuk. A megyei szakemberek úgy látják, hogy a sertéságazat hullámvölgye három-négy évig is elhúzódhat, melynek során az egyéni állattartók 20, a társas vállalkozók 30 százaléka kényszerülhet a sertéstenyésztés felhagyására, emiatt pedig Magyarország elvesztheti nettó agrárexportori pozícióját.

A kormányfőtől várnak segítséget
A mezőgazdaság helyzetének értékeléséről készített közös dokumentumot adott át a napokban a Magyar Agrárkamara és a MOSZ Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben a két szervezet megfogalmazta javaslatait az ágazatban szükségesnek ítélt kormányzati intézkedésekre vonatkozóan - tudtuk meg Váradi Csabától.

Laczi Zoltán - (Új Néplap)

   « vissza

Föoldal mail