Megteremtené a lehetőséget a kormány, hogy az FVM az eredeti céloktól eltérően is felhasználhassa az EU-s közvetlen mezőgazdasági kifizetésekhez nyújtott 30 százalékos magyar kiegészítést. Németh Imre miniszter szerint csak a belépés előtt nyílna mód az átcsoportosítására a későbbi uniós tiltás miatt.

„Az országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a benyújtásra kerülő költségvetési törvényjavaslatban – a 2002. december 12-13-i koppenhágai megállapodással összhangban – biztosítson fedezetet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) folyósítandó közvetlen mezőgazdasági támogatások 30 százalékpontnyi kiegészítésére” -áll a kabinet határozati javaslatában.
A parlamenti indítvány benyújtását Németh Imre agrárminiszter kezdeményezte, mivel előzőleg az FVM-nél – dacára Medgyessy Péter miniszterelnök korábbi szóbeli ígéretének – több szalmai és érdek-képviseleti szervezet is sürgette, hogy a kormány a 30 százalékos kiegészítéshez adjon jogi garanciákat. A javaslatból kiderül, hogy a kabinet nem határozná meg egyértelműen a nemzeti pénzek felhasználási módját.

Így az FVM-nek elvi mozgástere maradna arra, hogy a dotációkat az egyes ágazatok között – legalábbis részben – átcsoportosíthassa. A támogatások átrendezését egyes vélemények szerint az indokolná, hogy az EU-ban megkülönböztetett figyelemben részesített agrárszektorok már a belépéstől különösen jól járnának, míg másokban feszültségek léphetnek fel.
Ismert, hogy az EU közvetlen kifizetéseként az egyébként járó összeg 25 százalékát folyósítaná csak a magyar gazdáknak 2004-ben, és ezt egészíthetné ki a kormány maximum 55 százalékra. E mértékkel a gabonatermelők területalapú dotációja például már jövőre mintegy ötszörösére, hektáronként 40 ezer forintra nőne az idei 7-9 ezerhez képest.
Ezzel szemben más ágazatok – melyeknél az unióban piaci viszonyok uralkodnak – semmilyen közvetlen dotációt nem kapnának. Ilyen lenne a sertés- és a baromfiszektor, ahol szakérők szerint a hazai gazdák egy részének egyébként is jelentős hatékonyságbeli és versenyképességi gondokkal kellene szembenéznie, figyelmeztetnek szinte egyöntetűen szakmai körökben az egymást érő viták során.
Németh Imre agrárminiszter lapunknak adott korábbi nyilatkozatában már jelezte, hogy igazságosabb pénzelosztást szeretne a különböző agrár ágazatok között. Ez szakértők szerint azt jelentené, hogy a kiemelten támogatott gazdáknak (például a szántóföldi növénytermelőknek) mások javára le kellene mondani a 30 százalékos nemzeti kifizetés egy részéről.
A miniszter ugyanakkor most kérdésünkre elmondta: Franz Fischler mezőgazdasági biztos múlt heti magyarországi tárgyalásain egyértelművé vált, hogy az unió a magyar kiegészítés átcsoportosítását a belépés után határozottan tiltaná. Így azt csak a közösségi agrárpolitika (kap) szerinti célokra fordíthatnánk, ami bármilyen átrendezést kizárttá tenne. A jövő év első négy hónapjában, vagyis a májusi csatlakozásig viszont a támogatásoknál még nemzeti döntési hatáskörrel rendelkeznénk. Ezért Németh szerint elképzelhető, hogy a 30 százalékos kiegészítésre szánt pénzeket – részben a kaptól eltérő ágazati felosztásban – akkor használjuk majd fel. Ennek előfeltétele lenne, hogy a 80-85 milliárd forintos nemzeti keretek a jövő évi költségvetési törvény tartalmazza. 25 százalékos uniós kifizetés 2004-ben 70 milliárd forint körüli összeget tenne ki.
Megint más helyzetet teremtene, ha Magyarország – miként Fischler az intézményfejlesztési lemaradások miatt szorgalmazza – az úgynevezett egyszerűsített támogatási rendszert alkalmazná a belépés után. Ez a közvetlen kifizetéseknél is újabb, egyelőre nem részletezett elosztási módszert követelne meg.
Nyilvánvaló azonban, hogy a mezőgazdasági ügyekben illetékes európai bizottsági tagnak elképzelései megvalósításáért még hosszú harcot kell folytatnia. Megfigyelők szerint a jövő Európájának kialakításánál az egyik kényes kérdésnek és potenciális feszültséggócnak a mezőgazdaság számít a verseny fokozódásával, nemcsak a jelenlegi tagok körében, de a mai és holnapi tagok között is.

VG