A hatóságok szerint a hazai élelmiszer-ellenőrző rendszer szigorúbb és átfogóbb, mint ahogy az az Európai Unió számos régi tagországában működik. Még annak fényében is igaznak tartják mindezt, hogy a legutóbbi paprikamérgezéses botrány sok fogyasztót elbizonytalanított.

Ám minderre épp a hazai élelmiszer-ellenőrző rendszer derített fényt, és időben, megfelelő módon lépett a veszélyes termékek kiszűrése érdekében -- tartják. S ez megnyugtató bizonyítékot szolgáltatott minderre, még akkor is, ha nem létezik tökéletes, százszázalékos biztonság ezen a területen sem.
Mint a Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakemberétől megtudtuk: a friss árujukkal a piacokon megjelenő kistermelők sem veszélyeztetik a fogyasztók biztonságát és egészségét, mivel például a hústermékek esetében az illetékes helyi, illetve a piac szerinti állatorvos engedélye is szükséges a forgalmazáshoz. Hasonló követelmények vannak például a tej és a tejtermékek esetében vagy a növényi terményeknél is. Az előírások betartását rendszeresen ellenőrzik, és szúrópróbaszerűen is vizsgálódnak az érintett hatóságok. Ám azért az is igaz, hogy ez a rendszer sem mindig tudja a piacokon forgalmazott élelmiszerek teljes körét maradéktalanul ellenőrzése alá vonni.
A megyei növényvédelmi szolgálat is rengeteg terv szerinti és eseti ellenőrzést végez a feldolgozóknál és a raktárakban, még mielőtt élelmiszerekként forgalomba kerülnének. Többek közt a növényvédőszer-maradványok laboratóriumi vizsgálatát is elvégzik.
A teljes körű élelmiszer-biztonsági rendszer és a feldolgozók számára a május elsejei csatlakozás óta kötelező belső -- HACCP -- ellenőrzés kellő biztonságot nyújt a fogyasztóknak. Emlékeztetőül: Heves megyében is tucatnyi vágóhidat és tejfeldolgozót zártak be a közelmúltban az uniós szabványoknak megfelelő élelmiszer-ellenőrző rendszer hiánya miatt.
Az élelmiszergyártókat az ÁNTSZ és az állat-egészségügyi hatóságok is ellenőrzik. A nagyobb feldolgozóknál általában megbízhatóbban működnek az ott kiépített saját minőségbiztosítási rendszerek. A kisebb üzemekben, ahol nincs mindig elég pénz a megfelelő technológia megvásárlására, gyakoribbak lehetnek a hiányosságok is.
A fogyasztóvédelmi felügyelőség elsősorban egy-egy termék feliratozását, a forgalmazásához szükséges engedélyek meglétét, a csomagolási szabályok betartását ellenőrzi, de az élelmiszer-vizsgálatok során például a biztonsági, egészségügyi szempontokat (mikrobiológiai jellemzőket, nehézfémtartalmat) is elemeztethetik. Az ellenőrzött élelmiszerek átlag mintegy tizedénél merül fel valamilyen élelmiszer-biztonsági kifogás. Főként azokat az élelmiszereket vizsgálják, amelyek a tömegfogyasztás szempontjából kiemeltek -- tej , tejtermékek , hús és húskészítmények --, vagy forgalmazásukkal különösen sok gond volt, netán jelentősebb számú fogyasztói panasz érkezett rájuk.
Az ÁNTSZ is az úgynevezett kritikus árucikkek, mint például a töltelékáru vagy éppen a fűszerek vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, amelyeknél nagyobb a vegyi vagy mikrobiológiai szennyeződés veszélye.

Több kilónyi méreg

A hazai lakosság évente több kiló vegyszert, szermaradványt, a termékek előállítása során felhasznált segédanyagot, káros elemet fogyaszt el. Szerencsére nem egyszerre. A népességet érő szennyeződések több mint háromnegyede az élelmiszerekkel jut az emberek szervezetébe. A forgalomban lévő élelmiszer-féleségek töredékének összetételét követik nyomon tételes laboratóriumi ellenőrzéssel. Ám az élelmiszeripar által felhasznált rengeteg adalék csupán elenyésző részéről állnak rendelkezésre részletes egészségügyi hatásvizsgálatok. Az élelmiszerek a környezetszennyezésnek, a nagymértékű vegyszerhasználatnak, s a profitversenynek "köszönhetően" továbbra is a jövő ketyegő időzített bombáinak számítanak.

KJ - (Heves Megyei Hírlap)