Nem áramolhatnak be Magyarországra az EU-s agrárpénzek, vagy Brüsszelnek esetleg vissza kell követelnie azokat, ha a belépésig nem épül ki a lebonyolításhoz és az ellenőrzéshez szükséges intézményrendszer – figyelmeztetett Franz Fischler agrárbiztos abban az írásos sajtóanyagban, amelyet tegnapi látogatása kapcsán hoztak nyilvánosságra. Németh Imre agrárminiszterrel folytatott tárgyalásain pedig azt javasolta, hogy Magyarország a csatlakozás után az egyszerűsített támogatási rendszert alkalmazza az általános uniós gyakorlat helyett.
A biztos ezzel megerősítette korábbi álláspontját, amely hazai szakértők szerint azzal áll összefüggésben, hogy a csatlakozásig teljes mértékben nem látszik behozhatónak az intézményfejlesztési lemaradás az elmúlt évek mulasztásai miatt. Németh Imre mindenesetre a Fischler-javaslatra reagálva tegnap leszögezte: Magyarország csak azután dönt az egyszerűsített támogatási rendszerről, ha néhány technikai kérdésre választ kap. A kormány komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az intézményi lemaradást behozza – szögezte le.
Az unió alapvetően öt előnyt jelenthet a magyar mezőgazdaságnak, ha a termelők ki tudják használni a kínálkozó lehetőségeket – közölte a tegnapi tájékoztatóján Fischler. A pozitívumok között a vidékfejlesztési támogatásokat, a félmilliárd fogyasztót felölelő belső piacot, az EU-s intervenciós és egyéb intézkedéseket, a fokozatosan növekvő közvetlen kifizetéseket és a javuló jövedelmezőséget említette. Hangsúlyozta, hogy az EU-s vidékfejlesztési politika elvileg 850 millió euró (mintegy 200 milliárd forintnyi) támogatást hozhat 2004-2006 között. A piaci beavatkozásokra pedig Brüsszel évi 150 millió eurót biztosít Magyarországnak.
Az uniós tanulmányok azt tükrözik, hogy a belépő gazdálkodók jövedelmezősége 2009-ig 17 százalékkal nőhet a közösségi agrárpolitika (kap) hatására a 2002-es eredményekhez képest – mondta a biztos. Hozzátette: ha ehhez a közvetlen kifizetéseket is hozzászámítjuk, a jövedelmek mintegy 45 százalékkal javulhatnak. Fischler csatlakozási szempontból Magyarország erősségének nevezte a szántóföldi növény-, illetve a bor- és a zöldség-gyümölcs termelést. Idesorolta ugyanakkor a sertés- és baromfiszektort is, holott ezeket hazai szakértők a legkritikusabb két ágazatnak tekintik. A biztos megítélése szerint nehézségek inkább a tágabb értelemben vett vidékfejlesztésben adódhatnak. Úgy vélte, hogy a magyar tejtermelés sem tartozik a „legerősebb pontok közé”, itt viszont – legalábbis az eddigi hivatalos nyilatkozatok szerint – a kormány nem lát különösebb gondokat.

VG