Életmódunk nagyon sok területen befolyásolja egészségünket, és nem kivétel ez alól a csontritkulás sem. Természetesen a legfontosabb hatást a táplálkozás és a mozgás gyakorolja a csontok egészségére, de mint látni fogják, néha odaillõnek sem gondolt apróbb tényezõk is nagy szerephez juthatnak az oszteoporózis prevenciójában.

Alkati gondjaink
Természetesen vannak öröklött, alkati tényezõk, amelyek ellen ugyan keveset tehetünk, de talán felismerése révén jobban odafigyelhetünk a megelõzésre. A sovány testalkatú, különösen az 50 kg alatti emberek csonttömege fiatal koruktól kezdve általában eleve kisebb. Ezért ebben az idõszakban különösen veszélyes a hiányos táplálkozás, és a fogyókúra, hiszen így kockáztatjuk, hogy a maximális csonttömeg csekély marad.

Hasonló, de halmozottabb kockázatot jelenthet az, ha az egyenes ági rokonok között elõfordult már csontritkulás, mivel a legújabb kutatások szerint már az oszteoporózisra való hajlam is öröklõdhet.

Nõi problémák fiatalon és kevésbé fiatalon
A késõn, a 16. életév után jelentkezõ elsõ havi vérzés hormonháztartási problémákat jelezhet, ami szintén hátrányosan befolyásolhatja a fiatalkori csontépítést. Ha 16 éves korig nem jön meg az elsõ menstruáció, érdemes felkeresni a gyermek-nõgyógyászt.

A nõknél ugyancsak fokozza a csontritkulás veszélyét a korai, 40 éves kor elõtti menopauza, a rendszertelen havi ciklus, a túl hosszú, több éves szoptatás, illetve, ha valaki egyáltalán nem, vagy nagyon sokszor szült. A közvetlen okok részben a felsoroltaknak a szervezet hormonháztartására gyakorolt szerepében keresendõk, részben pedig a várandósság illetve a szoptatás alatti helytelen táplálkozási szokásokkal magyarázhatók. A fejlõdõ magzat csontrendszere sok kalciumot igényel, amit az anya szervezetének kell biztosítania. Ezért fordulhat elõ, hogy sokszor szült anyáknál - a hormonális hatások ellenére - csontritkulás léphet fel. A hosszú, vagy gyakran ismétlõdõ szoptatási idõszakok - az általában elégtelen kalciumbevitel mellett - az anyatejbe kerülõ, az anya szervezetébõl származó kalcium miatt növeli a csontritkulás veszélyét.

A menopauza idõszaka komoly hormonális és emocionális változásokkal jár együtt - nem utolsósorban jelentõsen befolyásolja a nõk csontjainak egészségét. Olvassa át ehhez kapcsolódó cikkünket is!

Harc a kalciumért
Az életmódbeli tényezõk között érdemes megemlíteni azokat a "kalciumelvonókat", amelyek a csontokban a kalcium megkötését, illetve a szervezetben a kalciumfelszívódást gátolva, vagy éppen a kiválasztást fokozva fosztják meg a szervezetet ettõl a létfontosságú ásványi anyagtól.

Koffeintartalmánál fogva a kávéból egyetlen csésze akár 8-10%-kal is növelheti a kalciumszükségletet, és tannintartalma csökkenti a csontépítéshez nélkülözhetetlen egyéb nyomelemek felszívódását is. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy sokszor a tejeskávét kedvelõknél a kávé közvetve jelentõs kalciumforrás is, hiszen sokan a tejet önmagában esetleg nem is innák meg.

Jelentõs problémaforrás még a dohányzás, amely átlagosan napi 100 mg kalciumtól is megfoszthat bennünket. Azok, akik az alkoholt sem vetik meg, további kockázatnak teszik ki magukat.

Amikor tiltakozik a szervezet
Részben táplálkozási, részben természetesen öröklött rizikótényezõ a tejfehérje - vagy tejcukorérzékenység is, mivel a tej és a belõle készült tejtermékek a legfontosabb kalciumforrásaink. Ha nem tudjuk õket fogyasztani, máshonnan kell, hogy pótoljuk a tejben lévõ kalciumot. Attól függõen, hogy csak tejet nem, vagy egyéb tejtermékeket sem fogyaszt valaki, fokozódhat a csontritkulás kialakulásának veszélye. Aki tejfehérje -allergiás , életének bármely szakaszában gondoskodnia kell a kalcium mesterséges pótlásáról.

Az idült gyomor-bélrendszeri betegségek következtében kialakuló felszívódási zavarokkal élõket komolyan fenyegeti a csontritkulás, már fiatal korban is. Azok, akiknek kalciumtartalmú veseköve van, a fokozott kalcium-kiválasztás miatt kerülhetnek veszélybe.

Gyorsételek - gyors problémák
A modern élelmiszeripar is a kalciumbevitelünk "ellen" dolgozik. Míg egyes élelmiszereket kalciummal, vagy éppen D-vitaminnal dúsítanak, addig szinte mértéktelenül használják fel a foszfátokat, melyek a szervezetben megnehezítik a kalcium felszívódását és hasznosulását. A tartósított, félkész- vagy késztermékek, a húskészítmények, a konzervek, az ömlesztett sajtok és a szénsavas üdítõitalok háborút üzennek a kalciumnak.

Az öt fõ bûnös
A következõ pontokban összefoglaljuk, melyek azok a táplálkozási és életmódtényezõk, amelyek a csontritkulás kockázatát a legnagyobb mértékben emelik.

A legfontosabb: kalciumban és egyéb, a csontképzés szempontjából fontos hatóanyagokban hiányos táplálkozás.
A táplálkozás az élettani mûködések számára nélkülözhetetlen hatóanyagok legfõbb beviteli forrása, így a csontképzést biztosító tápanyagoké is.
Gyakori fogyókúra
A hölgyek 90%-a átesett már fogyókúrán, amely általában az addigi étkezési szokások drasztikus megváltoztatását jelenti. Minden egyoldalú táplálkozás, amelyeket ilyen esetekben ajánlani szoktak, kedvezõtlen a csontok egészsége szempontjából, azok a csontépítéshez nélkülözhetetlen hatóanyagok hiányát eredményezhetik. Ilyen esetekben feltétlenül gondosodni kell a tápanyagok rendszeres pótlásáról.
Kevés szabadban, napfényben töltött idõ
A természetes fény, a napsugárzás egy összetett mechanizmuson keresztül segíti a táplálékokból történõ kalcium-felvételt. A nap ultraibolya sugarainak köszönhetõen képzõdik ugyanis a bõrben a d3-vitamin, amely nélkülözhetetlen a kalcium felszívódásához, hasznosulásához.
Ülõ életmód (például irodai munka), rendszertelen testmozgás
A csontozat rendszeres terhelése (pl. séta, kocogás, futás, de az egyszerû járás is) a csontképzés fontos ingere, amelynek hiányában gyorsabban felborul a kényes egyensúly.
Dohányzás, túlzott kávé- és koffeintartalmú italok (pl. kóla), alkohol fogyasztása
Ezek az élvezeti szerek szabályos "kalciumrablók". Jellemzõ, hogy vagy serkentik a kalcium gyors kiürülését a szervezetbõl, vagy akadályozzák annak megkötését a csontokban. Pl. már egy csésze kávé akár 8-10%-kal is növelheti a kalciumszükségletet, valamint tannintartalma csökkenti a csontépítéshez nélkülözhetetlen nyomelemek felszívódását is.