Másfél, két évtizede még a teljes magyar export 17 százalékát tették ki a mezõgazdasági termények, feldolgozott termékek. Ma ennek már a felét sem éri el az agrárkivitel mennyisége, de mégis talán az egyetlen ágazat, amely minden évet kereskedelmi aktívummal zár. Az uniós csatlakozás óta megszûnt a régi tagországokkal szemben minden addig érvényben lévõ vámelõírás, és a magyar termékek is akadálytalanul juthatnak el a közösség államaiba. Igaz, exporttámogatás is kizárólag harmadik országba irányuló kivitelnél vehetõ igénybe.

A magyar agrár kivitel az utóbbi másfél évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent. Míg a '80-as évek végén még a teljes hazai exportnak a 17 százalékát tette ki a mezõgazdasági termények, feldolgozott termékek aránya, addig mára ez a szám 7,5 százalékra csökkent. Általában is igaz, hogy az agrárium jelentõsége visszaesett, akár a nemzeti bruttó összterméket, akár a foglalkoztatottak számát, arányát vesszük figyelembe. Mégis, jelenleg az egyetlen nemzetgazdasági ágazat a mezõgazdaság, amely jelentõs, nagyjából 50 százalékos aktívumot mutathat fel a külkereskedelemben. Tavaly a mezõgazdaság és az élelmiszeripar kivitelének értéke elérte a 3,199 milliárd dollárt, míg a behozatal 1,680 milliárd dollár volt. Ez a kedvezõ adat sem fedheti el azonban azt a tényt, hogy nem csak a mezõgazdaság aránya csökkent a kivitelben, de a mennyisége is.

Támogatás helyett visszatérítés

A hazai mezõgazdasági export 50 százaléka irányult 2004. május 1-je elõtt az unió tagországaiba, fõleg Németországba, Franciaországba és Olaszországba, ám ez az arány a csatlakozás óta 60-70 százalékra emelkedett - említette Deák Andrea, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) piacfejlesztési fõosztályának tanácsosa. A fennmaradó 30-40 százalék a CEFTA országokban, Oroszországban, a FÁK országaiban talál vevõre.
A csatlakozás óta az unió tagországaiba vámmentesen juthatnak el a magyar mezõgazdasági áruk, "csak" a szigorú közösségi növény- és állategészségügyi elõírásoknak kell megfelelniük. Igaz, a vámterhelk eltörlésével egy idõben megszûnt minden fajta exporttámogatás is az uniós tagországokba induló hazai agrárkivitelre. Mégsem maradtak teljesen támogatás nélkül a magyar exportõrök, hiszen at európai közösségen kívüli államokba exportált agrár termékek után úgynevezett export visszatérítés vehetõ igénybe.
Elnevezésében már tavaly is fölzárkóztunk az unióhoz, hiszen azóta Magyarországon is export visszatérítésnek hívják a kivitel támogatását, ám a közösségben sokkal szigorúbb szabályok szerint adják ezeket a pénzeket - figyelmeztetett Deák Andrea a nem csekély különbségre is. A szakember hangsúlyozta, a kivitelt nem érintik az adott tgországok belsõ termelésére megállapított termelési kvóták. Kivétel a cukor, amely esetében az úgynevezett "A" és "B" kvóta feletti "C" kvóta mennyiséget a gyártó köteles exportálni, de arra semmilyen címen nem kaphat támogatást. Ennek magyarázata az, hogy az unió cukorszükséglete évente 15 millió tonna, a termelés viszont 21 millió tonna. Emiatt óriási az exportnyomás, ráadásul a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) folytatott tárgyalások éppen arról folynak, hogy az unió engedjen be a fejlõdõ országokból legalább 2-2,5 millió tonna olcsó cukrot. Deák Andrea azt is megjegyezte, hogy ma már Magyarországra is az unió és a világszervezet közötti megállapodások érvényesek, és csak azokon a kereteken belül exportálhat hazánk harmadik országokba. A visszatérítés mértékérõl, és arról is Brüsszel dönt, hogy ez mely termékekre vonatkozik. Persze most már Magyarország is teljes jogú tagként hallathatja a hangját ezekben a kérdésekben.

Bizonyítvány nélkül nem megy

Szinte minden fontosabb magyar export termék részesülhet export visszatérítésben, a szarvasmarha, sertés, tejtermékek , gabona, rizs, zöldség-gyümölcs, bor, cukor, baromfi, és a tojás. A feldolgozott termékekre az úgynevezett nonanex 1. rendszer érvényes. Ennek lényege, hogy a feldolgozott termékben használt alapanyagokra is támogatást nyújtanak, ha azok szerepelnek az unióban támogatott termékek listáján. Ebbe a körbe tartoznak egyebek mellett a csokoládék, joghurtok, kekszek. Ez kedvezõ változás a magyar exportõröknek, mert korábban ilyen címen nem juthattak exporttámogatáshoz.
A fõ szabályokat ugyan Brüsszelben alakítják ki és fogadják el, de néhány alapvetõ elõírás megalkotása nemzeti hatáskörben maradt. Ilyen például az export szabályozása, de kizárólag olyan kérdésekre térhetnek ki a kormányrendeletek, más jogszabályok, melyekkel az unió nem foglalkozik. Márpedig a közösség nem sok ilyen területet hagy szabadon. Létezik egy általános uniós exportrendelet, és ezen kívül a termékpályákra külön is kidolgozták az export visszaigénylés, illetve az export bizonyítványok kiadásának feltételeit. Az általános és a termékpályákra vonatkozó dokumentumok is letölthetõk - magyar nyelven is - az FVM és a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapjáról. Magyarországon az MVH kezeli az export visszaigényléssel kapcsolatos jelentkezéseket és a pénzt is a hivatal utalja át a jogosultaknak. A hivatal kijelölése nemzeti hatáskörben történt, történhetett meg. Így fogadhatja az MVH a visszaigénylési kérelmeket, bocsáthatja ki az export bizonyítványokat.
Az Európai Unióban fontos szabály, hogy visszatérítés csak kérelemre fizethetõ ki - hangsúlyozta Deák Andrea. A magyar exportõrök az MVH által rendszeresített formanyomtatványon igényelhetik a visszatérítést. A hivatal honlapjáról ez a nyomtatvány letölthetõ, de természetesen személyesen és postán is hozzá lehet jutni.
Az export visszaigényléshez export bizonyítványra van az érintetteknek szüksége. Az export bizonyítványt egyébként egyes termékek esetében akkor is kérnie kell, ha arra nem jár visszatérítés. Az export bizonyítványt, hasonlóan a visszaigényléshez, formanyomtatványon kérelmezhetik az érintettek az MVH-tól, postai úton, személyesen, vagy faxon. Az exportõröknek nem árt tudni, hogy a bizonyítvány megszerzéséhez a termékpálya szabályozásnak megfelelõ biztosítékot is letétbe kell helyezniük a mezõgazdasági hivatalnál. A biztosíték lehet készpénz, vagy banki garancia.
Termékpályától függõen a bizonyítvány rögtön is kiadható, vagy egy bizonyos várakozási idõ, ami általában mindössze három-öt nap. A kérelmeket ugyanis elõbb Brüsszelbe küldi a hivatal, és ott döntenek az engedély kiadásáról, esetleg felfüggesztésérõl. A kérelmezõ általában alapesetben egy hét alatt hozzájuthat az engedélyhez.
Ezt követõen a bizonyítvány birtokában az exportõr felkeresi az illetékes vámhivatalt, ahol a bemutatott engedélyen feltüntetik a kivitelre szánt terméket és annak mennyiségét, valamint a dátumot. Ekkor nyújtható be az export visszatérítési kérelmet. Az exportõr a bizonyítványt visszakapja, hiszen egy kereten belül azt többször is fölhasználhatja. A visszatérítési kérelmet a vámhatóság küldi el az MVH-nak. Az áru még el sem hagyta a magyar határt, de a visszatérítési kérelem már a hivatalnál landol. A kiviteli vámoltatás és a tényleges kivitel között az uniós szabályozás szerint, legföljebb 60 nap telhet el. A valós kiléptetés dátumát a vámhivatal egy okmányon rögzíti, ami ugyancsak az MVH-hoz kerül.

Vámolás határok nélkül

Az unióban általános szabály, hogy az exportõr abban az országban kérhetõ a visszatérítést, ahol vámkezeltette az áruját. Tehát ha a magyar kereskedõ Németországban lépteti ki az áruját, akkor az ottani illetékes hivatalhoz fordulhat az export visszatérítésért, de a magyar exportõrök többsége harmadik országba itthon vámkezelteti a szállítmányát. Ha minden okmány beérkezett a mezõgazdasági hivatalhoz, kifizethetõ a visszatérítés. Egyszerû eseten. A rendeltetési helytõl és terméktõl függõen azonban lehet differenciált visszatérítés is, amelynek megállapítása a rendeltetési helyen és terméken múlik. Ebben az esetben az exportõrnek bizonyítania kell, hogy az áruja valóban megérkezett a célországba. A tej , vagy gabona exportõröknek számolniuk kell azzal, hogy bizonyos országokba szánt szállítmányaik megérkezését is hitelt érdemlõen tanúsítaniuk kell. Egyszerûbb a feldolgozott termékek esete, mert ott nincs differenciált visszatérítés. A differenciált visszatérítéskor az MVH a rendeltetési hely igazolását is köteles megvárni, és csak ezt követõen fizetheti ki a visszatérítést. Erre összesen három hónapja van attól számítva, hogy minden szükséges okmány a birtokába került. Elõfordulhat, hogy az exportõr egy év múlva jut a visszatérítés összegéhez. Az exportõr a kiviteli vámkezelés alkalmával kérhet export visszatérítési elõleget. Ebben az esetben az export kiléptetésre megadott 60 napon belül a jogosult hozzájuthat a visszatérítéshez. A dolog szépséghibája, hogy ennek alapvetõ feltétele, hogy az exportõrnek, a kért visszatérítés 110 százalékának megfelelõ biztosítékot kell letébe helyeznie. Ehhez a tranzakcióhoz sincs feltétlenül szükség készpénzre, igénybe vehetõ bank garancia is. A letéteket az MVH a szükséges igazoló okmányok beérkezés után fölszabadítja, és a tulajdonos a letétjét visszakaphatja. Az export bizonyítványhoz elhelyezett letét összegét akkor látja viszont az exportõr, ha igazolta, hogy a kivitel 95, a tejnél 98 százalékát már valóban a rendeltetési helyre szállította. Ezzel az eljárással mellesleg a támogatott termékek útja is nyomon követhetõ.
Az MVH adatai szerint, fokozatosan emelkedik az export bizonytványok és visszaigénylési kérelmek száma. A szaktárca és a hivatal tájékoztató kampánya kezdi meghozni gyümölcseit. Eddig több száz engedély kérelem futott be az MVH-hoz. A határidõk miatt kifizetésre természetesen még nem kerülhetett sor, de hamarosan az elsõ export visszatérítések is megérkezhetnek a jogosultak számlájára.

Bihari Tamás - (Observer)