Hosszabb távon magyar tej nélkül maradhatnak egyes hazai feldolgozók, mivel nagy részük versenyképességi okokból felhagyhat a gazdálkodással -- állítja Kiss Pál István, a holland Friesland cégcsoport közép-európai igazgatója. Az uniós csatlakozástól viharos változást vár, de szerinte sokan fel sem mérték a hatásokat.

Jön a felhő, de sokan nem látják, hogy abból szemerkélő eső lesz-e, vagy zivatar – érzékelteti az uniós csatlakozás előtti tejipari helyzetet Kiss Pál István, aki viharos változást prognosztizál. Szerinte hiba volt, hogy a magyar cégek túlságosan is egymásra figyeltek az elmúlt időszakban, így nagy részük nem készült fel kellőképpen a belépés után várható kihívásokra. A csomagolás- és termékfejlesztés hiányára utal például, hogy az utóbbi három évben a Friesland füles palackban forgalmazott teje számít még mindig az egyik leginnovatívabb magyar terméknek – állapította meg.
Pedig a hazai cégeknek a csatlakozástól fokozódó importnyomással és versennyel kell szembenézniük, és a termelők februári demonstrációja is rávilágított arra, hogy az ágazat hatékonysági gondokkal küzd. Az igazgató az alapvető problémát abban látja, hogy az EU-s támogatási rendszer a növénytermelést és az állattenyésztést ötvöző, szerves gazdaságokhoz igazodik, míg nálunk a két tevékenység elválik egymástól. Ezért félő, hogy versenyképességi okokból a gazdák egy része két-három év alatt felhagy tevékenységével, így egyes feldolgozók akár hazai tej nélkül maradhatnak.
A 3x1-es matematikaegyenlet megoldása néha több is lehet háromnál – vázolja a ugyanakkor a Friesland várható csatlakozási esélyeit Kiss Pál István. A cégcsoportnak ugyanis a belépő országok közül Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban is vannak érdekeltségei, amelyek a termelés összehangolásával az EU-n belül sikeresebb együttest alkothatnak. Az igazgató szerint azonban a belépéstől változniuk kell a piaci reakcióknak, hiszen ha a Friesland válaszol egy szlovák helyi kihívásra, annak közvetlen hatása lehet a csoport magyar tagjaira is. Az is biztosnak tűnik, hogy a közép-európai régió hosszabb távon nem tarthatja el a ma meglévő, több mint 300 feldolgozót, vagyis a térségben üzembezárásokkal járó konszolidációnak kell beindulnia.
A Friesland mindenesetre felkészült a várható változásokra, és EU-csatlakozási projektet dolgozott ki. A részletes tervek kiterjednek a működés összes feltételére, így például a logisztikára és a környezetvédelemre is. A magyar piacon ugyanakkor egyre inkább zavaró tényezőként hat, hogy a multinacionális cégek „a politikától mostanában nem kaptak sok biztatást”, pedig stabil működésük a tejtermelőknek is biztonságot nyújthat. A gazdák az elmúlt öt évben nem tudnának egyetlen olyan időpontot sem mondani, amikor nem kapták meg határidőre a tejpénzt – utalt egyes kisebb cégek visszatérő fizetési gondjaira és morális problémáira az igazgató.

43 éves. 1985-ben végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnökként és mérlegképes könyvelőként. A szakember 1988-ban külkereskedelmi szakmérnöki képesítést szerzett, 1994-ben pedig a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. A holland Nutricia-Frieslandnál 1995 óta dolgozik, ahol – végigjárva a ranglétrát – 2003 óta tölti be a közép-európai igazgatói posztot. A nős cégvezető télen síeléssel, az év többi szakában kertészkedéssel tölti legszívesebben szabadidejét.

A holland Friesland vállalatcsoportnak a világ 95 országában van érdekeltsége, de az évente felvásárolt 6,5 milliárd liter tejből 5,1 milliárdot az anyaországban vesz meg. A Friesland 2003-ban 56 millió eurós eredményt ért el 4,6 milliárdnyi forgalom mellett. A cégcsoportnak Magyarországon hét üzeme van. Ezek 2100 főt foglalkoztatnak, és évi 350 millió liter tejet dolgoznak fel, ami nagyjából napi egymillió liternek felel meg.

Hazafi László - VG