Elsősorban az olcsó lengyel sertésekre, a brazil csirkére és a tejtermékekre terjedhetnek ki az agrárimport elleni magyar lépések. Biztosra vehető az importfigyelő rendszer kiterjesztése, és tárcaközi bizottság is alakult a lehetséges intézkedések előkészítésére.

Tárcaközi bizottság alakult az agrár-, a gazdasági és a külügyi tárca részvételével annak megállapítására, milyen piacvédelmi intézkedések hozhatók a májusi uniós csatlakozásig az agrárimport ellen – közölte Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára. A minisztérium a demonstráló gazdákkal kötött februári megállapodásban ígérte meg, hogy a kormány az „alkalmazható importkorlátozásokat” hatályba lépteti.
Legenyhébb intézkedésként a piacfigyelő rendszer kiterjesztése jöhet szóba, de Benedek tájékoztatása szerint a tárcaközi bizottság az érintett országoknak szóló békítőlevél, a szigorúbb határellenőrzések, a vámemelések és egyes esetekben a teljes behozatali stop lehetőségét is vizsgálja. Az FVM a drasztikusabb korlátozásoktól sem riadna vissza, de értesüléseink szerint ezt a társminisztériumok határozottan ellenzik. Az agrártárca a kormány elé kívánja vinni az ügyet.
Az FVM a közelgő tavaszi mezőgazdasági munkálatra hivatkozva indokolatlannak ítéli, hogy az orosz műtrágyára tavaly kivetett magyar pótvám fennmaradjon. Új és konkrét piacvédelmi intézkedéseket tart viszont szükségesnek számos agrárterméknél, elsősorban az egyébként is nehéz helyzetben lévő tej-, sertés- és baromfiágazatot sújtó importnál. Ma különösen az olcsó lengyel (és cseh) félsertések és a brazil csirketermékek okoznak gondot, amelyek egyesek szerint dömpingáron érkeznek az országba.
Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaság kérdésére nem cáfolta, hogy Magyarország a tejtermékekre a közeljövőben importfigyelő rendszer vezet be. Értesüléseink szerint „minimális” intézkedésként az FVM e lépést szorgalmazza a sertés- és a baromficikkeknél is. A monitoring célja, hogy minden relációban követni lehessen az import alakulását. Major ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a rendszer – amelyet egy gazdasági és közlekedési minisztériumi rendelettel néhány nap alatt be lehet vezetni – májusig maradhat hatályban. A csatlakozással ugyanis Magyarország az EU rendszerét veszi át.
A többi piacvédelmi intézkedést csak hosszabb előkészületek után lehetne bevezetni, mivel életbe léptetésüket szigorú vizsgálatoknak kell megelőznie, illetve bizonyítani kell a piaczavarás tényét, veszélyét is. Emellett nemzetközi konzultációkat kell folytatni, beleértve az európai uniós egyeztetéseket is. Ez sok időt vehet igénybe, miközben Magyarország nyolc hét múlva az EU tagja lesz.
További kockázatot jelenthet, hogy a magyar intézkedésekre egyes országok válaszlépéseket tehetnek. A veszélyt főként az okozza, hogy Magyarország agrárszaldója a legtöbb kereskedelmi relációban pozitív. Mint ismert, Varsó a napokban már annak hírére is szigorította a magyar húsexport állategészségügyi ellenőrzését, hogy a hazai hatóságok vizsgálni kezdték a lengyel húsimportot sertéspestis elleni vakcinázás gyanúja miatt (VG, 2004. március 4.) Ugyanakkor a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy a lengyel–magyar agráregyenleg pillanatnyilag „nullszaldót” mutat. Mégis fennáll a lehetősége annak, hogy a lengyel fél retorzióként más árucikkek (ipari termékek) kivitelét korlátozza – állítják szakértők.

VG