CIKKEK

Világszerte gondokat okoz a Parmalat-ügy

A tejipari csoport több milliárdos kárt okozó botránya az olasz állampapírokat és a könyvvizsgálókat sem kerüli el.

2004. 02. 26.

Február elején 150 millió eurós gyorskölcsönt adott egy 12 vállalatból álló bankkonzorcium a Parmalat Finanziaria SpA-nak Olaszországban. Ez a hitelkeret biztosítja, hogy a legnagyobb olasz élelmiszer-ipari vállalat fenntartsa mindennapi működését, és túlélje Európa egyik legsúlyosabb gazdasági visszaélését.
Egy éven belül a harmadik nagy olasz cég került csődhelyzetbe. 2003 decemberének végén a Cirio élelmiszer-ipari és a Giacomelli sportszergyártó vállalat után az ugyancsak az élelmiszeriparban érdekelt Parmalat került csődhelyzetbe. A problémákre december 9-én derült fény, amikor a cég nem tudott kifizetni egy 150 millió eurós kötvényt. Ekkor már a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő a tejipari óriás kötvényeinek besorolását spekulációs (D) fokozatúra módosította.
A vállalat december 24-én kért csődvédelmet, amikor kiderült, hogy egyik leányvállalatának, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Bonlat Financing Corporationnek a Bank of Americánál vezetett 4,9 milliárd dolláros bankszámlája nem létezik. Kiderült az is, hogy a cég adóssága a könyveiben szereplő érték nyolcszorosa, 14,3 milliárd euró. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló januárban közreadott jelentése ráadásul tovább rontotta a legnagyobb olasz élelmiszer-ipari vállalatról kialakult képet. Ebből ugyanis kiderült, hogy a cégnek gyakorlatilag nincs készpénze. Decemberben ezzel szemben a Parmalat még azzal cáfolta a csődveszélyt, hogy 3,5 milliárd eurót készpénzben, további 6 milliárdot pedig likvid értékpapírokban tart.
Január végén egy másik visszaélés is a felszínre került: a cég ugyanazokról a tejipari termékekről több számlát is kibocsátott különböző terjesztőknek és szupermarketeknek. Később ezt a „feltupírozott” követelésállományt használta arra, hogy körülbelül negyven banktól összesen 4 milliárd euró hitelt vegyen fel. (A kettős számlázás gyakorlata olasz szakemberek szerint gyakori a kisebb, tőzsdén nem jegyzett itáliai vállalatoknál.) Emellett a cég fiktív eszközöket szerepeltetett kimutatásaiban, és veszteségeit különféle off-shore cégein keresztül tüntette el. Ez pedig már felveti a hitelezők és az auditor Deloitte & Touche felelősségét. A Parmalat ügyleteivel kapcsolatos találgatásokat tovább táplálja, hogy az olasz vállalat New York-i jogi cége, a Zini & Associates még a manhattani kerületi ügyészség december végi vizsgálódása előtt eltüntette a Bonlat iratait.
Az immár 19 vezető letartóztatását hozó botrány személyes tragédiákat is okozott. Szívproblémákkal kórházba szállították a vállalat alapítóját, Callisto Tanzit, míg a cég pénzügyi osztályának egyik középvezetője, Alessandro Bassi egy parmai autópályahídról leugorva lett öngyilkos. Őt, mint a korábbi pénzügyi igazgató, Fausto Tonna közvetlen munkatársát a múlt héten hallgatta ki a rendőrség, de nem volt a gyanúsítottak listáján.
A követelések megtérülésére kevés reményt lát a piac. Az utóbbi hetekben a Parmalat kötvényeivel a névértékük 10-20 százalékán kereskedtek, míg a részvények árfolyama 95 százalékot esett. Ráadásul sokak szerint az olasz gazdaság egyik zászlóshajójának csődje kihathat az olasz államkötvények helyzetére is. Bár az olasz pénzügyminisztérium igyekszik meggyőzni a befektetőket, hogy a két papír között nincs összefüggés, sajtóértesülések szerint a kormány számol azzal a lehetőséggel is, hogy a S&P az eddigi AA-nál rosszabb kategóriába sorolja majd be az olasz állampapírokat. Mindez azért is különös fontosságú, mert az eurózóna 12 országa közül Itáliának van a legnagyobb államadóssága, amely a GDP körülbelül 110 százalékára rúg. Márpedig a három olasz cég csődje 75 ezer olasz kötvényes pénzét emésztette fel; csak a Parmalat-ügy kétmillárd eurójukba került. Nem csoda, hogy – nem kis részben a hatóságok rosszallása miatt – két nagy olasz hitelintézet, a Capitalia és a Banca Intesa egyaránt vállalta, hogy kártalanítja azokat, akik tőlük vásárolták a csődöt jelentett cégek kötvényeit.
A Parmalat csődje természetesen kihatással van leányvállalataira is. Problémák merültek fel Magyarország mellett Mexikóban, Brazíliában, Franciaországban, Venezuelában és Chilében is. A cég alapvetően arra törekszik, hogy fenntartsa leányvállalatai működőképességét, ezért több országban, így hazánkban is csődvédelmet kért. Itthon azonban felszámolási eljárás indult, és a Tej Terméktanács is perelni készül az elmaradt befizetések miatt, így a tulajdonosok a magyar leány eladása mellett döntöttek, s hasonló sorsra juthat a többi működőképes érdekeltség is. Már konkrét vevők is szóba kerültek: egyes értesülések szerint a dán Arla Foods főként a Parmalat dél-amerikai érdekeltségei iránt érdeklődik, míg itthon a tejtermelők készülnek a kapacitások átvételére.

Dr. Kiss Pál István, a Tej Terméktanács elnöke szerint a Parmalat magyarországi leányvállalata nagyon nehéz helyzetben van. Az anyacég segítsége nélkül nem tudja elképzelni, hogy talpra álljon a hazai piac 5-6 százalékát birtokló cég. A gyártás azonban semmiképp sem fog megszűnni üzemeiben, ugyanis a termelők által alapított vállalat és szakmai befektetők is érdeklődnek a bajba jutott cég iránt.
A Parmalat csődje komoly hatással lehet a könyvvizsgálói piacra is. A Financial Times értesülései alapján az Európai Bizottság elképzelése szerint a tőzsdén jegyzett társaságoknak hétévente könyvvizsgáló vállalatot vagy ötévente könyvvizsgálatot végző személyt kell váltania. Az Egyesült Királyságban és Svédországban az utóbbi megoldás már működik, míg Olaszország az egyetlen uniós tagállam, ahol az előbbi rotáció már működik. A négy legnagyobb könyvvizsgáló cég ellenzi a javaslatot, mivel véleményük szerint ez akadályozhatja a minőségi könyvvizsgálói munkát. A háttérben azonban mindenképpen érzékelhető az a félelmük, hogy az intézkedés révén a középméretű könyvvizsgáló cégek jelentős mértékű szeletet hasíthatnak ki a legnagyobbak piaci részesedéséből.

Péntek András - VG

   « vissza

Föoldal mail