A tejpiaci helyzet megvizsgálását ígérte Franz Fischler EU-agrárbiztos a tagországok minisztereinek keddi brüsszeli tanácsülésén, miután az ülésen a francia delegáció intézkedést sürgetett az uniós méretekben is kiemelkedően súlyosnak minősített állapotok orvoslására.
Az uniószerte tapasztalt tejfölösleg kérdése kapcsán – aminek megvitatásába amúgy bekapcsolódott a Szanyi Tibor politikai államtitkár vezette magyar delegáció is – alternatív lehetőségként merült fel a kvótahatárok átmeneti mérséklése, vagy pedig az export-visszatérítés növelése. Szanyi szerint a magyar kormány alapvetően inkább az első opcióban volna érdekelt, lévén, hogy a visszatérítések további terhet jelentenének, miközben a csatlakozási tárgyalásokon elért kvótákat egyelőre amúgy sem éri el a magyar kibocsátás.
A magyar államtitkár úgy vélte, hogy Fischler az Európai Bizottság részéről maga is hajlott a kvótaopció megvizsgálására, jóllehet konkrét lehetséges verziók egyelőre nem hangzottak el. A vitából mindenesetre az tűnt ki, hogy 1-2 százalékos kvótamérséklés jöhet esetleg szóba, amennyiben a brüsszeli testület ezt valóban kivitelezhetőnek tartja, és vonatkozó ajánlást terjeszt elő.
Bizottsági források utóbb emlékeztettek ugyanakkor arra is, hogy felettébb kockázatos dolog a kvótákhoz nyúlni, hiszen annak kialkudása egy igen hoszszadalmas, nehéz folyamat volt, rengeteg ellenérdekelt vélemény ütközik a téma kapcsán, s ráadásul azonnal felveti a reformok részeként elhatározott kompenzációs fizetések módosításának szükségét is. Fischler szóvivője szerint viszont az export-visszatérítés növelésének a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korlátai vetnek gátat, azaz az uniós mozgástér itt is meglehetősen behatárolt. A bizottság mindenesetre mindezek figyelembevételével igyekszik majd a helyzetet mérlegelni, beleértve ebbe a bővítés kapcsán várhatóan előálló további fejleményeket. Vannak még tartalékok például a piaci intézkedések oldalán – mutatott rá egy bizottsági illetékes.
A magyar delegáció egyúttal kedden átadta jelentését David Byrne fogyasztóvédelmi biztosnak az élelmiszer-biztonság fokozása terén tett legutóbbi magyar intézkedésekről. Emlékezetes, hogy az őszi brüsszeli értékelés Magyarország esetében még kifogásolnivalót talált ezen a területen is. Mindehhez jött, hogy a brit Financial Times olyan értesüléseket szellőztetett meg, amelyek aggasztónak vélték a csatlakozó országokban az élelmiszer-biztonsági intézkedések lassúságát, megállapítva, hogy egyes jelöltek láthatóan továbbra is elmaradnak vállalt kötelezettségeiktől. Szanyi szerint Byrne most lényegében megerősítette: Magyarország nem tartozik az aggódásra okot adó csoportba, a fogyasztóvédelmi biztos nem látott lényegi problémát a magyar helyzetben, a fennálló hiányosságokról pedig úgy vélte, hogy azok a csatlakozásig orvosolhatóak.
Emlékezetes, hogy Magyarország a csatlakozási szerződésben 44 vágóhídra kapott 2006 végéig átmeneti mentességet az Európai Uniótól a szükséges korszerűsítések és átalakítások elvégzésére. Közülük többen is túl vannak már a munka nagy részén, miközben tizenhat létesítmény egyfelől jelezte, hogy nem lát lehetőséget a határidő tartására, újabb tizenöt ugyanakkor feliratkozott az ezt elvégezni képes listára.

A magyar delegáció által most átadott jelentés beszámolt a kergemarhakór (BSE) kapcsán végzett magyarországi vizsgálatok eredményeiről is: eszerint összesen 170 ezer tesztelés alapján is állítható, hogy a magyar állatállomány továbbra is fertőzésmentes.

Fóris György - VG