A kérdés inkább az, hogy a disznótoroshoz való lesz-e? Lesznek olyan - egyes vélemények szerint - ágazatai a magyar mezőgazdaságnak, amelyek biztosan vesztenek az uniós csatlakozással, a sertéságazatot és a baromfi tenyésztést emlegetik így mondván, hogy át kell majd állni a tenyésztőknek valamilyen más tevékenységre, egyrészt a kvóták, másrészt a piac visszaszabályozó szerepe miatt . Mindezt Németh Imre, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondta el.

A miniszter elmondta, az Európai Unióban a mezőgazdaság szabályozása tekintetében különféle eszközöket alkalmaznak. Vannak a szorosan szabályozott termékek, amiben azt is meghatározzák egy ország számára, hogy mennyit termelhetnek, éppen azért, hogy ne keletkezzenek olyan feleslegek, amelyet drága pénzen kell levezetni. Ezekben az ágazatokban hihetetlen nagy a stabilitás, a jövedelembiztonság, tehát kiszámíthatóak ezek az ágazatok. Ilyen például a tejágazat , az Európai Unióban a cukorrépa termelés, vagy a dohánytermelés.

Ezen kívül vannak olyan ágazatok, ahol nem szabályozzák a termelés mennyiségét, de meghatározzák azt, hogy mennyi termékhez adnak támogatást. Ez az alku Koppenhágában december 13-án megköttetet,t és a magyar termelők is tudhatják, hogy milyen termékekhez kapunk támogatást az Európai Unióban és mennyi támogatáshoz jutnak a csatlakozás évében. - mondja Németh.

Lényegében ez a célja ennek a tájékoztatási kampánynak, amit folytatunk, hogy az emberek ne úgy döntésk el, hogy most az igenre, vagy a nemre szavaznak, hogy nem látják világosan, mi vár rájuk a csatlakozást követően. Hanem mindenki számára szeretnénk egyértelművé tenni, hogy változik a helyzete, a gazdálkodási feltételrendszere és meg vagyok róla győződve, hogy a mezőgazdasági termelők döntő többsége is úgy látja, hogy az ő feltételei javulni fognak, mert kiszámíthatóbb helyzetbe kerül az európai uniós csatlakozással.

Németh elmondta, az EU-bant a piacszabályozás sokkal egyértelműbb és hosszabb távra stabil lehetőségeket biztosít és természetesen a közvetlen támogatás oldaláról is egy növekvő lehetőséggel kell szembenézni.

25 ezer egyéni vállalkozó

A miniszter kifejtette, az a gazda, aki a 90-es éveket átélte és túlélte, hihetetlen virulenciáról adott tanúbizonyságot. Egyébként is nagyon jelentős mértékű az innováció a magyar mezőgazdaságban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint például a SAPARD-program, hiszen a velünk együtt csatlakozó országok körében hatalmas volt az ijedtség, hiszen ők korábban tudták akkreditálni az intézményrendszerüket és arról panaszkodtak a miniszterkollégáim, hogy nincs elég igény a pénzekre, nagyon szigorúak a feltételek.

A gyakorlatban nagyon komoly segítséget fog ehhez kapni, a kormány a civil szervezeteket is be kívánja vonni ebbe a munkába, így a kamara és az érdekképviseletek is részt vesznek abban a segítő tevékenységben, amelynek során ki fogják tudni tölteni azokat az űrlapokat, amely a támogatás igényléséhez szükségesek, hiszen ezek nem lesznek bonyolultabbak, mint a jelenlegi támogatási rendszer. És láthatjuk, hogy ma is Magyarországon 210 ezer mezőgazdasági vállalkozó regisztráltatja magát és igényel valamilyen ágon mezőgazdasági támogatást. - folytatta Németh.

Mint a miniszter elmondta, 8500 társasgazdaság van Magyarországon, ezen kívül 25 ezer egyéni vállalkozó, a többi jobbára őstermelő és ezek között nagyon sok idős ember van, és ők is megtanulták, a falugazdászok segítségével minden további nélkül eleget tudtak tenni ezeknek az adminisztratív kötelezettségeknek. Ilyen értelemben úgy gondolom, nem lesz akadálya a forráshoz jutásnak. De visszatérve még a kérdésére, természetesen az Európai Unióban sem döntik el a gazdák helyett, hogy mit termeljen. Ez piacgazdaság a maga nemében, bár nagyon specifikus a feltételrendszere, hiszen egyetlen ágazatban sincs ilyen mértékű támogatás, hiszen az Európai Unió a költségvetése 50 százalékát a mezőgazdaságra költi.

Természetesen nem azért, mert nagyon sok pénze van, hanem azt szeretné, ha az emberek megélnének vidéken, olyan területeken is, ahol nincsenek ipari beruházások, és természetesen azt szeretné, hogy ápolt legyen a környezete, élhető környezet legyen és lényegében ebben a támogatásban a vidéken élő emberek, akik a természet közelében dolgoznak és ápolják azt, ezt téríti meg nekik. - tette hozzá a miniszter.

Hat év múlva kétszeres támogatás

A belépéssel az új tagoknak azzal kellett, hogy szembenézzenek, hogy az egységnyi termékre, vagy termőterületre eső támogatás csökkenni fog, pedig tudjuk, hogy az éghajlati viszonyaik, a birtokviszonyaik meglehetősen mostohák és végül is a versenyt az ő termékeiknek is állni kell a piacon. Tehát nyilvánvaló, az ő részükről ez egy áldozat, hiszen Finnország többet fizet be a közös költségbe, mint amennyit kivesz, nyilván az ottani gazdák úgy gondolták, hogy jobb lenne, ha azt a forrást továbbra is nekik biztosítaná a költségvetés.

. Németh elmondta, Magyarországon pontosan fordított a helyzet, Magyarország haszonélvezője lesz az Európai Uniónak, hiszen lényegesen kevesebbet kell befizetnünk, mint amennyi támogatást kapunk és a támogatás jelentős részét, amit kapunk Brüsszelből, épp az agrártermelők fogják kapni, bár a belépés évében még kevesebbet, ehhez nemzeti kiegészítéseket kell tennünk, de azt követően, hat év múlva már ugyanannyit, mint az európai uniós gazdák.

És természetesen, ha ezt hasonlítjuk, ezt a támogatottsági szintet a jelenlegihez, akkor biztosan tudom azt mondani, hogy hat év múlva körülbelül kétszer annyi támogatást fog kapni a mezőgazdasági termelő, tehát ez egészen biztos, hogy a jövedelmét növelni fogja, hogy az innovációs, a beruházási lehetőségeit tágítani fogja.

A 90-es években egy olyan földreform zajlott Magyarországon a kárpótlás és a részaránytulajdon kiadás kapcsán, aminek nincs párja a világban, hiszen általában a földreformok azért történnek, hogy a mezőgazdaságból élő embereket lássák el földdel, tehát az ő tulajdonuk bővüljön. Nálunk itt most egy fordított helyzet történt, hiszen a történelmi kárpótlás okán osztották szét a földeket, amelyeket most össze kellene rendezni gazdaságosan művelhető birtoktestekké. Épp ezt a feladatot adtuk a Nemzeti Földalapnak, ezért dolgozik, ezért alakítottunk ki földért életjáradék-programot. - folytatta a miniszter.

Az osztatlan tulajdonközösségből is majd később vissza akarjuk vásárolni a területeket, mert egyértelműen az összerendeződés irányába szeretnénk elmenni. Nyilvánvaló, az Európai Unióban a földhasználók kapnak támogatást, ehhez Magyarországon ki kell alakítani azt a nyilvántartási rendszert, amely egy blokkszerű nyilvántartással számítógépen képes kezelni minden egyes földparcellát A miniszter hozzátette, ez egy hihetetlen nehéz feladat, hiszen elfecséreltünk csaknem négy évet az intézményfejlesztés tekintetében, most egy év alatt kell behoznunk a hátrányt. Természetesen nekünk nincs más választásunk, mint megcsinálni ezt a rendszert, annak érdekében, hogy a gazdák pénzhez tudjanak jutni és remélem, hogy az év végére kész is lesz ez az információs rendszer

MR - Ma.hu