Előfordulhat, hogy Magyarország május 1-vel történő EU-csatlakozásáig a hazai élelmiszer-feldolgozó üzemek fele bezárásra kerül, mivel nem tudnak megfelelni az uniós követelményeknek. Információink szerint az elmúlt héten a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztériumban egy értekezleten elhangzott: az állategészségügyi ellenőröknek a jövőben sokkal szigorúbban kell fellépniük a feldolgozóegységek vizsgálata során.
A héten pedig az is nyilvánosságra került, hogy még ebben az évben közel száz élelmiszerüzem, főként vágóhíd működését függeszti fel az állategészségügyi hatóság.
Magyarországon tavaly nyáron kezdték el az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Állomás hatósági állatorvosai ellenőrizni, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek mennyiben felelnek meg a vonatkozó EU-előírásoknak. Egy közepes méretű tejfeldolgozó üzem vezetője lapunknak elmondta, az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére kaptak haladékot a hatóságtól, ám ez a jövőben – úgy tudja – már nem így lesz. Hozzá hasonlóan az ágazat más szereplői is tartanak attól, hogy a jövő év elejére tervezett újabb vizsgálatokat számos üzem nem fogja „túlélni”, és szerintük emögött politikai akarat áll.
Megkeresésünkre mind a minisztériumban, mind a Budapesti Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson megerősítették, hogy volt minisztériumi egyeztetés a témában, azt viszont cáfolták, hogy itt konkrét célként lett volna meghatározva az üzemek bezáratása. Ugyanakkor interjúalanyunk szerint több, mint furcsa, hogy miután ő a szükséges fejlesztéseket – 25 millió forint befektetésével – elvégezte, majd egy nyári ellenőrzés során az üzemét megfelelőnek minősítették, a közelmúltban ezt a döntést egy másik ellenőrzőbizottság felülbírálta. Értetlenkedésére válaszul az ellenőr csak annyit közölt: „Nem a mi feladatunk, hogy önt kioktassuk.”
Surányi Lajos, a Budapesti Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa a Heteknek úgy nyilatkozott, hogy jelenleg és a jövőben is ugyanazon Európai Unióval harmonizált jogszabályok alapján ellenőrzik a feldolgozóüzemeket, mint eddig. Az igazgató szerint a szigorúságot az fogja jelenteni, hogy a csatlakozás egyre közelgő dátuma miatt nem adhatnak olyan mértékű haladékot a hiányosságok pótlására, mint eddig. „Ha egy vállalkozó eddig halogatta a fejlesztéseket, akkor valóban nehéz dolga lesz, de aki figyelembe vette az eddigi ellenőrzések során adott jelzéseinket, annak nem kell aggódnia” – hangsúlyozta Surányi Lajos.
„A magyarországi élelmiszer-feldolgozó üzemek 30-35 százaléka felel meg jelenleg minden európai uniós követelménynek, bezárásra pedig mintegy 10 százalékuk, számszerűen közel száz került.
A többi üzemmel kapcsolatban felelőtlenség lenne bármit mondani, hiszen felkészülésük jelenleg is tart” – tájékoztatta lapunkat Nagy Balázs, az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának osztályvezetője. Mint elmondta, a hiányosságok pótlásának határideje a vágóhidaknál 2003. december 31-e, a többi élelmiszer-feldolgozó üzem esetében pedig jövő év március 15-e.
Egyes húsfeldolgozó üzemek esetében könnyebbséget jelenthet, hogy – a tagországokhoz hasonlóan – nálunk is van lehetőség olyan minősítés megszerzésére is, amellyel belföldi piacra termelhetnek – ebben az esetben a követelmények enyhébbek. Bár a tejüzemeknél erre nincs mód, itt is van némi (szintén az egész EU-ra érvényes) könnyítés, miszerint a kis- és közepes üzemeknek nem mindenben kell olyan szigorú szabályoknak megfelelniük, mint a tőkeerős multiknak.
Ennek ellenére a száznyolc tejüzem közül mindössze harmincöt felel meg maradéktalanul az előírásoknak, tizet már bezártak, a többiről márciusban várható döntés. Arra a kérdésre, hogy a magyar feldolgozók számára miért nincs „türelmi idő” a szükséges fejlesztések elvégzésére, mint például a lengyelországi tejüzemeknek , Nagy Balázs emlékeztetett rá, hogy az erre vonatkozó engedményeket (az úgynevezett derogációt) még 2001-ben, a csatlakozási tárgyalások során lehetett volna elérni, ám ez csak negyvennégy húsfeldolgozó üzem esetében sikerült. (Számukra a lengyel tejüzemekhez hasonlóan 2006-ig van biztosítva haladék arra, hogy minden előírásnak megfeleljenek.) „Mi akkor jeleztük a Külügyminisztérium felé, hogy a baromfi-, illetve a tejüzemek számára is indokolt lenne a derogáció, ám ezt sajnos nem tudták elérni” – mondta Nagy Balázs.
Az üzembezárások a osztályvezető szerint nem veszélyeztetik a termelőket és a hazai élelmiszerpiacot sem. Ugyanis az előírásoknak jelenleg megfelelő üzemek a szükséges feldolgozókapacitás hetven százalékát lefedik.
A lapunknak nyilatkozó tejüzem -tulajdonos szerint a felkészülésüket az is nehezíti, hogy az agrárvezetés nem nyújt elegendő szakmai támogatást az EU-jogszabályokban való eligazodáshoz. Schütz Nándor, az FVM EU-integrációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese erre reagálva kijelentette: nem lehet elvárni a minisztériumtól, hogy az uniós szabályozás legapróbb részleteiben is segítsen eligazodni. „A mi feladatunk, hogy bizonyos sarokpontokat lefektessünk, alapinformációkat továbbítsunk, segítsük a tanácsadói háttér kialakítását, de a feltáró, értelmező munkában, a tanácsadásban a szakmai szervezeteknek meghatározó szerepet kell betölteniük, felvállalniuk” – fogalmazott Schütz Nándor, aki szerint azt nem lehet megspórolni, hogy a vállalkozók tanulmányozzák az uniós rendeleteket, már csak azért sem, mert nekik nagyobb rálátásuk van a saját szakmájukra, mint másoknak.

Hetek