CIKKEK

Múltja nincs, jövője lehet

2003. 12. 18.

Kecsketejre, tejtermékre nem vonatkozik kvóta, a hús pedig a juhkvótában szerepel, ám a juhhúsmennyiség önmagában sem adja ki az összkvótát. Így a kecsketenyésztés a jelenleginél több embernek biztosíthat megélhetést az uniós csatlakozás után.

A kecsketej, - sajt , a kecskehús fogyasztásának nemigen van hagyománya Magyarországon. "Jó értelemben megszállottnak kell lenni, és rendesen gazdagnak is, aki megélhetési szinten akar kecskével foglalkozni" -- mondja egy vásárhelyi gazdálkodó, aki húsáért, tejéért tartja a kecskét, de nem ebből él. A kecsketej, kecskesajt négyszer drágább, mint a tehéntej és az abból készült átlagos árú sajtok -- nem véletlenül: a kecsketej tápértéke az anyatejével vetekszik --, ám itthoni piaca szűk, a külföldi piacok pedig még földerítetlenek.

Országosan jelenleg 50 ezres a kecskeállomány, de a rendelkezésre álló területek akár 100 ezres létszám eltartását is lehetővé teszik -- tudjuk meg Mucsi Imre professzortól, az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kar főigazgatójától. Bár a mostani EU-s országok közül a dél-európaiak hagyományosan jelentős kecskeállománnyal rendelkeznek, még így sem telített az uniós piac.

Az arab országok szintén nagyon jelentős felvevők, de a tengerentúlra is elkerülnek a magyar kecsketejtermékek. Magyarországon a kecskével komolyan foglalkozó gazdák 30-100-as állománnyal rendelkeznek, és gyakran tejföldolgozót is működtetnek. Cél, hogy integrálódjanak a feldolgozók, 5-8 termelő hozzon létre, működtessen egyet-egyet. A piaci lehetőségek fölkutatása, a termékeknek a szélesebb közönséggel való megismertetése marketingtevékenységet igényel. -- Mert igaz, hogy a piac kimeríthetetlen, ám a konkrét lehetőségeket meg kell találni. Így működik ez a kecsketenyésztés területén nagy hagyományokkal rendelkező Spanyolországban, Franciaországban is -- teszi hozzá a főigazgató. A kihasználatlan piaci lehetőségen kívül az éghajlatbeli módosulások is fokozhatják a kecskeágazat jelentőségét. A szinte félsivatagi növényzetet a szarvasmarha kevésbé, a kecske annál jobban hasznosíthatja.

Vásárhelyen legnagyobb kecskeállománnyal, száz fejőskecskével, a főiskolai kar rendelkezik. Kiemelkedő tejhozamúak az állatok, ez egyedenként 700 litert jelent évente. Túl az oktatási célokon, pénzt is hoz az állomány: tenyészállatokat is értékesítenek, gidákat, kecskesajtot egyaránt. A termelt tejmennyiséget teljes egészében sajttá dolgozzák föl, ezt a főiskolai karral szerződéses viszonyban álló Boppe Kft. végzi. E termék nagyobb részét helyben értékesítik, de néhány szegedi üzletbe, s Budapestre is kerül belőle. A kecskesajtnak, illetve -tejnek jellegzetes íze van, sokan szeretik, sokan nem, de számosan csak azért nem kóstolják meg, mert kecskéről van szó -- mondja Kiss Sándor ügyvezető. A kecsketej fehérje- és tejcukor-összetétele a tehéntejétől eltérő, így akik tehéntej-allergiában szenvednek, kecsketejet sok esetben "mellékhatások" nélkül fogyaszthatnak. És milyen a kecskehús?

Paprikásnak elkészítve megkülönböztethetetlen a birkához képest, csak kissé "édesebb", így több sót, fűszert igényel -- halljuk szakértőktől. Hozzáteszik: ugyanakkor egységnyi kecskehús előállítása kevesebbe kerül, mint egységnyi birkahúsé. Bár múltja nincs a kecskeágazatnak Magyarországon, jövője lehet.

Délmagyarország

   « vissza

Föoldal mail