CIKKEK

Olcsóbban adják, mégis drágul a tej

Tovább tart a tehénállomány csökkenése

2003. 12. 08.

Az uniós csatlakozás egyik vesztese a tejágazat. A gazdáknak jövőre a felvásárlási árak csökkenésével kell számolniuk, miközben a boltokban többet kell fizetni a tejért.

Hogy mit hoz 2004, az uniós csatlakozás szempontjából átmeneti esztendő, nem ismeretes. A hazai tejszektor jövőjét alapvetően befolyásolja a tej árának alakulása. Noha már decembert írunk, még mindig nem tisztázott az, hogy jövő év elején milyen lesz a tejpiac szabályozása. Sirmann Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint minden bizonnyal a tényleges kereslet-kínálat alakítja majd a felvásárlási árakat. Vagyis: a csatlakozás időpontjáig nem lesz szabályozott piac.

Abbahagyni vagy fejleszteni – az egyes tejtermelőket az új minősítési szabályok hozzák döntési helyzetbe. Kiderült ugyanis, hogy az élelmiszer-biztonsági előírásokat képtelenek a néhány tehenes gazdaságokban betartani – a tejfeldolgozók pedig vonakodnak a kistermelő gazdáktól összegyűjteni az alapanyagot. Januártól csak az extra minőségű tejet vehetik át a termelőktől ugyanis. S hiába fej ilyet a kistermelő, ha nincs megfelelő technikai háttere, hűtője, amely megőrizhetné ezt a minőséget.

Az tehát már most bizonyosnak tűnik, hogy a kistermelők száma és a tehénállomány is tovább csökken a következő évben. A túlélésre megoldás lehet, ha egy-egy tehenes gazda saját jogon közvetlen értékesítéshez szükséges kvótát szerez – az EU 160 millió litert biztosít Magyarországnak –, s maga árusítja tejét. Csakhogy eddig mindössze húszmillió literre kértek termelési engedélyt – a drága hűtési rendszerre annak a gazdának is be kellene ruháznia, aki maga árusítaná termékeit. Egy-egy termelő azonban nem képes az ehhez szükséges forrást előteremteni. Volna mód arra, hogy a kistermelők tejszövetkezetet alapítsanak, és közösen hozzanak létre megfelelő hűtési rendszert, majd közösen gyűjtsék össze, és adják el a tejet. Szövetkezetből tucatnyi alakult eddig, ám csak kevés működik jól, mert nem fogalmaz pontosan a tejszövetkezetek működéséről a jogszabály – mondta munkatársunknak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

A tehenészeti fejlesztésnek mond ellent az is, hogy a tej átvételi árának csökkenésére kell készülni. Nemcsak a környező, hanem több uniós tagországban is alacsonyabbak a tejfelvásárlási árak ugyanis. A hazai termelőktől literenként 72 forintos áron veszik át a feldolgozók a tejet. Csehországban 64, Szlovákiában 56, Lengyelországban és Romániában 42 forintot kapnak a gazdák – de Németországban is 70 forint a tej ára. Ráadásul Magyarországon túltermelés van tejből – igaz a csatlakozás után az intervenciós rendszer erre jó megoldást kínálhat.

A tej felvásárlási árának jelentős, tíz százalékot meghaladó esését jósolja jövőre Temesvári Kornél, a hazai piac negyedét képviselő, legnagyobbnak számító hazai feldolgozó, a Friesland Hungária Rt. vezérigazgatója. Mint mondja, az élesedő piaci versenyt és az áresést a környező országok olcsóbb árai hozhatják az uniós csatlakozást követően. A vezérigazgató nem zárta ki, hogy esetleg import alapanyagot dolgozzanak fel – bár alapvetően a hazai forrásból származó termékekkel számolnak.

Az olasz tulajdonban lévő Sole sem gondolkodik az importban – holott a magyar cég irányítása alatt tevékenykedik a Sole Slovakia is. Nagygyörgy Éva, a cég kommunikációs vezetője azt mondta a társaság szlovák vállalatának felzárkóztatásán dolgozik. Sor kerülhet azonban a magyar tej olaszországi exportjára az uniós csatlakozás után. Ennek persze feltétele, hogy csökkenjenek a magyarországi árak. Nagygyörgy Évától tudjuk, hogy Észak-Olaszországban tejhiány van, s Németországból szállítják a folyó tejet.

Kim Small, a Danone Kft. ügyvezető igazgatója szerint ugyan a gazdák kevesebbet fognak kapni a tejért, a tejtermékek árát növeli majd januártól a forgalmi adókulcs emelése. Drágító tényezők az olyan új adónemek, mint a környezetterhelési díj, az energiaadó – ezek egyébként számos EU-államban nem is léteznek.

Leépítésre készül az Új-MiZo

Húszszázalékos létszámleépítésre készül a pécsi székhelyű Új-MiZo Rt. – tudta meg tudósítónk. A Pécsett, Budapesten, Csornán, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Sellyén és Villányban összesen 890 dolgozót foglalkoztató tejfeldolgozó részvénytársaság irányítóit egyelőre nem sikerült szóra bírni, de a tervezett elbocsátások hírét megerősítette Priol Tamás, aki a cég pécsi üzeme szakszervezeti bizottságának elnöke. Priol elmondta: a társaság vezetői pénteken ülnek le tárgyalni az Új-MiZo érdekképviseletével és üzemi tanácsával, s akkor részletezik leépítési elképzeléseiket. Annyi azonban kiszivárgott, hogy a részvénytársaság be akarja zárni a sellyei sajtüzemét, ahol jelenleg félszáz dolgozót alkalmaznak. Egyes hírek szerint a cég többi üzeméből további száz-százhúsz embert küldenének el a jövő év első hónapjaiban. Az elbocsátások híre némiképp váratlanul érte az Új-MiZo dolgozóit.

A MiZo-Baranyatej Rt. ellen 2000 elején felszámolás indult. A céget tavaly 6,9 milliárd forintért vásárolta meg egy, a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. által irányított konzorcium. A társaság neve akkor bővült az „Új” előtaggal. Egy, az Új-MiZo ügyeiben jártas – de névtelenséget kérő – gazdasági szakember tudósítónknak azt mondta: a hazai tejfeldolgozók rangsorában harmadik helyet elfoglaló cég egy szakmai tanácsadó javaslatára szánta el magát a leépítésekre. A tanácsadó ugyanis azt prognosztizálja, hogy a létszámcsökkentés egymilliárd forint megtakarítást eredményez.

Czauner Péter - Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail