Napjainkban az Európai Unió országaiban három százalék fölött van azoknak a mezőgazdasági termékeknek az aránya, melyek biotermesztésből származnak. Magyarországon ez az arány nem éri el az egy százalékot sem.

Hazánkban a Dél-Alföldön állítják elő a legtöbb bioterméket. A régióban mintegy 20 ezer hektáron folyik napjainkban biotermelés. Míg Békés megyében nagyobb, összefüggő területeken honosodott meg a biogazdálkodás, addig Bács-Kiskunban jórészt elaprózott, alig néhány hektáros területeken folyik a termesztés. Ökogazdálkodással elsősorban a Kiskunfélegyháza és Kecskemét közötti gyenge, homokos földeken próbálkoznak, a legtöbb biogazdával Fülöpjakab, Fülöpszállás, Kunszállás környékén találkozhatunk. Ezeken a területeken igen nehéz a hagyományos gazdálkodással versenyképes termékeket előállítani.

Vannak igen jelentős, ökogazdálkodással foglalkozó cégek is, ilyen például az 1990-ben alakult, kalocsai székhelyű Bio-Drog Berta Kft., amely a termesztéstől a feldolgozásig széles körű tevékenységet folytat. Fajsz környékén 56 családot integrálva termelik és dolgozzák fel biotermékeiket, melyek között a különféle szárítmányoktól (levesporok, fűszerek) a konzervekig (lekvárok, ivólevek) igen széles a skála. Homoktövis-készítményeiket a tavalyi évtől az Országos Onkológiai Intézet is alkalmazza a daganatos betegek gyógyításában.

Békés megyében a biogazdálkodásban is leginkább a megyére amúgy is jellemző kalászosok és takarmánynövények fordulnak elő, de egyre többen próbálkoznak biozöldségekkel (hagymával, paprikával, paradicsommal és tökfélékkel) is. Az ottani biotermelők közül kiemelkedik a gyulai (korábban Polimarketing Kft. néven működő) Körös–Maros Biofarm Kft., mely egy tejipari céggel együttműködve idén nyáron biotejjel és biotejtermékekkel is megjelent a hazai piacon. A biotejtermékek előállításához a kft. saját földjein termeszti a takarmányt, s több mint félezres tehénállományuk számára 1200 hektárnyi legelőt is fenntartanak. A megye másik jelentős, s egyben egyik legrégebbi, ökogazdálkodással foglalkozó vállalkozása a szarvasi Bio-Hungaricum Kft. A cég biovetőmagok előállításával is foglalkozik, ez vélhetően jó esélyeket jelent számukra a jövőben, mivel 2004. január 1-jétől az ökogazdálkodásban hazánkban is csak biovetőmagvakat használhatnak.

Régiónk ökogazdálkodásának szempontjából fontos lépést jelentett az elmúlt esztendőben az Ökomind Tész (termelők értékesítő szervezete) létrehozása. A szervezet 26 biogazdálkodással foglalkozó céget foglal magában, melyek legnagyobb része (90 százaléka) dél-alföldi, de csatlakoztak hozzájuk néhányan az észak-alföldi, illetve az észak-magyarországi régióból is. A termelők azt remélik, hogy összefogva, együttesen nagyobb mennyiségben és magasabb áron tudják majd termékeiket értékesíteni az Európai Unió piacán. Dr. Szántosi Antalné, a Dél-alföldi Biokultúra Egyesület elnöke is úgy véli, az uniós csatlakozással régiónk biogazdáinak esélyei, lehetőségei növekedni fognak.

Nyugat-Európában ugyanis napjainkban mintegy húsz százalékkal gyorsabban emelkedik a biotermékek iránti igény, mint maga a biotermesztés volumene. Emellett a magyarországi biotermékek jóval olcsóbbak is. Az egyesület elnöke szerint a gyenge hazai keresletnek két összetevője van: egyrészt a fizetőképes kereslet hiánya, másrészt az, hogy ma nálunk az egészséget még nem kezelik értékként. Nem véletlen , hogy a hazai tudatos biotermék-fogyasztók között legnagyobb számban a már beteg embereket találjuk.

Lipták Judit - Népszabadság