CIKKEK

Bajban a magyar vágóhidak

Forrás hiányában lassan halad a húsüzemek átállása

2003. 11. 12.

Szakértők szerint akár száz magyarországi vágóhíd is nehéz helyzetbe kerülhet az uniós csatlakozást követően, mert nem felel meg a közösségi állat-egészségügyi normáknak. Egy-egy húsüzem átalakítása 100 millió forint beruházást jelent.

Bezárnak, vagy komoly beruházásokat hajtanak végre azok a magyarországi vágóhidak, amelyek nem kaptak átmeneti mentességet az EU-tól az állat- és humán-egészségügyi előírások teljesítésére – szögezte le az Országgyűlés integrációs bizottsága előtti meghallgatásán Jürgen Köppen, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője.
Juhász Endre integrációs miniszter szerint azonban nem ilyen drámai a helyzet.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) késlekedés nélkül nyilvánosságra kellene hoznia, hogy Magyarországon hány vágó-, daraboló- és húsfeldolgozó üzem szerepel a hatósági nyilvántartásban, azaz hány cég képes a hatályos, azaz az uniós előírásoknak is megfelelő állat-egészségügyi előírásoknak megfelelni – jelentette ki Remény Ervin, a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségének (Húscéh) ügyvezető alelnöke.
A szaktárca egyébként szeptemberben ellenőrizte számos húsipari üzem, baromfivágóhíd, hűtőház és tejfeldolgozó uniós felkészültségét – jelentette be a napokban Németh Imre agrárminiszter. A tárca összesen 90 olyan üzemet talált, amely nem felelt meg a feltételeknek.
A termelés döntő többségét adó vágóhidak már ma is szállíthatnak az uniós piacra, tehát már ma is felkészültnek tekinthetők, 44 további, nagy kapacitású vágóhíd pedig a csatlakozási tárgyalások eredményeként 2006 végéig átmeneti mentességet kapott az előírások teljesítésére. A nagy kérdés, hogy mi lesz a harmadik csoporttal, amely nem felel meg az előírásoknak, és átmeneti mentességet sem kapott. Juhász Endre beszámolója szerint a kormányzat felmérte ezeket, feltárta a hiányosságaikat, szembesítette őket a követelményekkel, sőt még finanszírozási segítséget is felajánlott számukra SAPARD-támogatás formájában. Azt azonban már a vágóhidak tulajdonosainak kell eldönteniük, hogy fejlesztenek-e, vagy bezárnak – tette hozzá.
A Húscéh ügyvezető alelnöke elmondta: a húsipari cégeknek november 30-ig kellene befejezniük az uniós felkészülést, információ hiányában azonban nem tudni, az érintett 550 hazai vállalat pontosan milyen feltételekkel vág neki a csatlakozásnak. Az EU-s normák betartásáról a magyar állat-egészségügyi hatóságok egyébként országos felmérést végeztek az idén július és szeptember között, ám az eredmény nyilvánosságra hozatalával máig késlekedik a tárca. A Húscéh saját hatáskörében, ez évben 505 kérdőívet küldött ki, hogy felmérje az érintett cégek felkészültségét. Az eredmény: az európai állat-egészségügyi előírásoknak csak a megkérdezettek 13 százaléka felelt meg, 80 százalékuk csak részben felkészült, 7 százalékuk pedig egyáltalán nem tudta, tudja teljesíteni az előírásokat. Többségük ugyan már hozzákezdett a szükséges fejlesztésekhez, azonban alapvetően forráshiánnyal küzdenek. Remény Ervin szerint üzemenként legalább 100 millió forintra lenne szükség. Az ágazat gyenge eredménye ugyanakkor már az idén sem tette lehetővé, hogy a vágóhidak uniós forrásokhoz jussanak. 2003-ig a SAPARD-fejlesztési tervben 12,9 milliárd forintnyi húsipari fejlesztés szerepelt, ám a felhasznált támogatások összege még az egymilliárd forintot sem érte el. A húsipari cégek 99 százaléka még pályázni sem tudott, mivel az árbevétel-arányos nyereség átlagosan másfél százalék volt.

VG

   « vissza

Föoldal mail