Az agrárlogisztikai beruházásokra középtávon mintegy 80-100 milliárd forintot kellene költeni állami, vállalati és EU-forrásokból – nyilatkozta a Világgazdaságnak Papócsi László, a nemrég alakult Agrár Logisztikai Klub (ALK) vezetője, a Hungária Közraktár Rt. elnöke. Szerinte a mezőgazdasági kereskedelem és raktározás soron kívüli támogatást igényel.

A kormány az agrárlogisztika támogatásával is rendkívül sokat tehet az élelmiszer-gazdaság hatékonyabbá válásáért, mivel az ilyen fejlesztésekhez az EU-ból komoly társfinanszírozáshoz is hozzájuthat az ország – mondta Papócsi László. Az élelmiszer-gazdaság csatlakozás utáni helyzetét az ágazat modernizációjának soron kívül végrehajtandó feladatai határozzák meg.
Az agrárszakember szerint az ágazat helyzetét sokan eltérően ítélik meg. Néhányan méltatlanul és elhamarkodottan próbálják jelentőségét csökkenteni, mivel a szektor GDP-hez való hozzájárulása „csak” 3,5-4 százalékos. A „makromániás” közgazdasági megítélés mögött azonban egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Így többek között azt, hogy az élelmiszerek a „lakossági fogyasztói kosárban” több mint 35 százalékkal részesednek, és minél kisebb keresetű néprétegről van szó, ez az arány egyre növekszik. Ritkán említik azonban, hogy az agrárium az évi több mint egymilliárd eurós aktívumával jelentős mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság devizamérlegéhez még napjainkban is. Azt is érzékelnünk kell, hogy a világtendenciákkal egyező módon tisztán termeléssel foglalkozó nemzetgazdasági ágazatok – beleértve az agráriumot is – együttvéve a GDP-nek a felét sem érik el. A többit az összes ágazat munkáját kiteljesítő, a hozzáadott értékeket növelő szolgáltatatások produkálják. Ezek összessége végül is az a logisztika, amely a nyersanyagok helyszínre szállítását, tárolását, a gyártói, vagy kereskedelmi raktározását, komiszsziózását, a felhasználóig, a fogyasztóig történő kiszállítását, értékesítését jelenti éppúgy, mint a folyamatok alatt, vagy közben zajló legszükségesebb informatikai, adminisztrációs, vámügyintézési, vagy éppen a finanszírozási és hitelezési tevékenység.
Az agráriumot érintő logisztikai feladatok és fejlesztések fontosságára jellemző, hogy csupán az alapvető terményekkel, a gabonafélékkel kapcsolatos szállítási, tárolási mennyiségek is komoly nagyságrendet képviselnek. Az országban normális évjáratokban évi 12-13 millió tonna gabona terem, ezt a szántóföldtől a fogyasztó(k) asztaláig legalább kétszer-háromszor meg kell mozgatni, és a késztermék megjelenéséig 35-40 millió tonna továbbítása a feladat. De ezen túlmenően ide sorolhatók a zöldség- és gyümölcsfélék, a cukorrépa, a kész cukor, az állati termékekről és a feldolgozott korszerű hűtőipari, húsipari és sok száz készáruról nem is szólva. Mindezek az előállítási költségben, végső soron pedig a fogyasztói árakban igen nagy hányadot képviselnek.
A logisztikai kiadások ésszerű mértékétől, csökkentésétől, vagy tartásától várható előbbre lépés. Ez viszont csak abban az esetben lehetséges, ha a logisztikai beruházásokat, infrastruktúrákat korszerűsítjük, színvonalukat európai szintre emeljük, ezáltal is javítva a magyar agrártermékek, élelmiszerek nemzetközi versenyképességét.
A szállítmányozásban, a raktározásban, a logisztikai szolgáltatásokban tevékenykedő cégvezetők, szakértők egy csoportja azért kezdeményezte az ilyen fejlesztési, beruházási feladatok áttekintését és a legfontosabb teendők meghatározását, mert azt tapasztalta, hogy az agrárágazat logisztikai fejlesztése a termelésnél is elhanyagoltabb – mondta Papócsi László.
Papócsi László szerint az élelmiszer-gazdaságban – ideértve a feldolgozókat és a velük szorosan együttműködő szállítmányozást is – egy sor közvetlen fejlesztést, beruházást nem lehet sokáig halogatni. A gond a legtöbb esetben az, hogy nincs kedvező, költségkímélő logisztikai kapcsolat a mezőgazdasági tárolás, a feldolgozás és a kereskedelem helyszínei között. Ezeket a hibákat korrigálni kell, ám a végrehajtásra olyan időszakban kell különös figyelmet szentelniük a gazdálkodóknak éppúgy, mint az államnak, amikor a leamortizálódott létesítmények helyett az ország és az ágazat saját teherbírását és az uniós forrásokat is figyelembe vehető lehetőségeik lesznek. Nem kell kapkodni, de a strukturális alapok és más EU-s finanszírozási lehetőségek kihasználásával hozzá kell látni az agrárium logisztikai hátterének felújításához, illetve fejlesztéséhez – mondta a szakember. Elengedhetetlennek nevezte, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan a költségvetés az agrárlogisztika korszerűsítése címen legalább 1,5 milliárd forintot annak ellenére biztosítson jövőre is, hogy a pályázatok kiírásának és elbírálásának hiányosságai miatt 2002–2003-ban máshova csoportosították. Az agráriumnak a még meg sem ítélt évi másfél milliárd forint, valamint a hozzá csatlakoztatható EU-s pályázati pénzek csupán a közeli agrárlogisztikai feladatok megoldását segítenék – mondja.
A logisztikai beruházásokra középtávon mintegy 80-100 milliárd forintot kellene költeni állami, vállalati és EU-forrásokból. Az agrárkereskedelem és -raktározás soron kívüli támogatást ígényel. Ugyanis az EU gabonaszabályozásából következően – az intervenciós felvásárlások céljaira – átlagos évjáratot figyelembe véve mintegy 2,5-3 millió tonna gabona hazai tárolásáról kell gondoskodni. A jelenlegi tárolóknak azonban csak mintegy 20-25 százaléka felel meg az EU-s előírásoknak. Mivel ennél több megfelelő tárolóhely létesítése a közösség érdeke is (hiszen az intervencióban felvásárolt gabonával az unió gazdálkodik), a raktárhálózat korszerűsítésére, fejlesztésére, bővítésére benyújtott pályázatokat minden bizonnyal előnyben részesíti majd.

Az Agrár Logisztikai Klubot 25 érdekelt vállalkozás vezetői hozták létre. A klub nyilvános, és további tagok részvételére is számít. A szervezet alapítói között megtalálhatók a nemzetgazdaság más, érintett vállalkozásainak képviselői is, például a MÁV, a Mahart és a közúti teherfuvarozók is.

Fehér István - VG