Csak ma kezdődik a parlamentben az agrárágazat tavalyi teljesítményéről készített jelentés vitája, holott már a jövő évi költségvetési törvény benyújtása előtt dönteni kellett volna róla. A helyzet azonban jobb, mint az elmúlt két évben volt.

Tavaly sem javult az agrárgazdaság versenyképessége, és a szektorban – miként az elmúlt négy évben háromszor is – a nemzetgazdasági tendenciákkal ellentétes folyamatok zajlottak le, áll az ágazati szervezeteket, szakértőket és kutatókat tömörítő agrárgazdasági tanács (at) állásfoglalásában. Az at a parlamenthez benyújtott, tavalyi évet értékelő kormányzati jelentéshez készített véleményt. Az elemzés Országgyűlés elé terjesztését, illetve a tanácsi állásfoglalás kikérését törvény írja elő a kabinetnek.
A késői benyújtás miatt a jelentés általános vitája csak ma kezdődik a parlamentben, holott a képviselőknek a dokumentumról a jogszabályi rendelkezések szerint már a jövő évi költségvetési törvény benyújtása előtt határozniuk kellett volna. Így is jobb a helyzet az elmúlt kétévinél, amikor kormányzati értékelés nem is került az Országgyűlés plenáris ülése elé. Ezzel az előző és a jelenlegi kormány mulasztásos törvénysértést követett el – állítják szakértők.
Az FVM-ben készült értékelés szerint az agrárgazdaság súlya 2002-ben tovább csökkent, és csak a rendkívüli adóskonszolidációs kormányzati támogatásoknak volt köszönhető, hogy a mezőgazdasági vállalkozások nyeresége és adózás előtti eredménye nőtt 2001-hez képest (VG, 2003. szeptember 5.). Az at megállapítja, hogy az ágazat „messze potenciális lehetőségei alatt” teljesített. GDP-részesedése csökkent, a termelői árszínvonal nem érte el a 2001-est, a támogatási mértékek nem közeledtek az uniós szinthez, így az ágazati jövedelmek sem kerültek közelebb a nemzetgazdasági átlaghoz.
Az agrárgazdaság versenyképessége nem javult, és nem mérséklődtek az uniós csatlakozással összefüggő kockázatok sem. Az ágazat felkészítése érdekében a szükséges költségvetési támogatásoknak „maradéktalanul rendelkezésre kell állniuk”, véli az at. Ám ismert: a kormány törvényjavaslatában szereplő, 293 milliárd forintos jövő évi dotációs összeg sok mértékadó szakértő szerint nem felel meg az elvárásoknak. Jelentős feszültségforrásnak tartják, hogy a kabinet takarékossági okokból nem biztosítaná teljesen az EU-s közvetlen támogatások 30 százalékos (92-93 milliárdnyi) nemzeti kiegészítését, és nem különítene el kellő támogatást a belépés után fenntartani kívánt egyéb nemzeti dotációkra sem 2004-ben.

VG