CIKKEK

Nem kell az EU pénze a magyaroknak?

A mezőgazdaság vette igénybe a legkevesebb uniós támogatást

2003. 10. 27.

Több tízmilliárd forint maradhat az EU kasszájában, ha nem sikerül időben lekötni az előcsatlakozási alapokból Magyarországnak ítélt támogatásokat.

A lehetséges több mint harmincmilliárd forintból három év alatt csupán 160 millió forint támogatást fizetett ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mezőgazdaság és a vidék felzárkóztatását szolgáló SAPARD-program keretében. A nagy környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztéseket támogató ISPA is csak most kezd magához térni: 2000 óta évente elvileg 22 milliárd forintot (88 millió eurót) lehetne felhasználni, ebből azonban eddig csupán 3,75 milliárd forint (150 millió euró) összértékű fejlesztés jutott el a kivitelezésig. Amenynyiben a forrásokat nem sikerül fejlesztési elképzelésekkel lekötni, a pénz az unió kasszájában marad. Az uniós előcsatlakozási alapok közül egyedül a PHARE vizsgázott jól, hiszen a megítélt források majdnem száz százalékát sikerült elkölteni.

Jelenleg Magyarország évi hatvanmilliárd forint uniós támogatást kap a különböző előcsatlakozási alapokból, ám az összeg 2004-ben már kétszázmilliárd lesz, 2006-ra pedig háromszázmilliárdra növekszik. A felhasználható forrás tehát csak a következő évben több mint háromszáz százalékkal emelkedik, ami egyben azt is jelenti, hogy az igénybevételére benyújtott pályázatok, fejlesztési elképzelések számában is komoly előrelépésnek kell történnie.

Az elvileg 2000-ben megnyitott SAPARD-programot többéves késés, tízmilliárdok felhalmozódása jellemzi. Magyarország évente mintegy tízmilliárd forint uniós támogatást vehet igénybe a SAPARD keretében. Az eddig elköltetlen pénzek miatt az idén – a hazai társfinanszírozással együtt – már több mint harmincmilliárd forint állt rendelkezésre, amit legalábbis szerződésekkel kellene lekötni. Ehhez képest az első SAPARD-támogatási szerződés februárban született: egy szanyi gazdálkodó a sertéstelepét kiszolgáló, több mint 12 milliós rakodógéphez kért és kapott pénzt. A MOSZ-tól származó információ szerint szeptemberig csak 160 millió forintot fizettek ki a pályázóknak a rendelkezésre álló mintegy harmincmilliárdból.

A SAPARD körüli kapkodást és lemaradást jelzi, hogy az első pályázati felhívás csak 2002 szeptemberében jelent meg, és az érdeklődőknek mindössze egy-két hónapjuk volt elképzeléseik kidolgozására és beadására. Bár a vártnál több pályázat érkezett, az időhiány – és a bonyolult adminisztráció – megmutatkozott abban, hogy gyakorlatilag mindegyik pályamű hiánypótlásra szorult. Az első fordulóban 1160 igénylés érkezett be a SAPARD-hivatal regionális irodáihoz, s azóta már több fordulóban is írtak ki SAPARD-pályázatokat.

A kifizetésekről Cser Józseftől, a Mezőgazdasági és Földművelésügyi Hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy az eddig odaítélt támogatások alapján látható: az első év forrásait lekötik az első pályázati fordulóra érkezett projektek. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokat maximálisan ki lehessen használni, az egyes intézkedésekre előirányzott keretek közötti átcsoportosítást kezdeményeztek.

A szintén az ezredfordulón indult ISPA-program csak most kezd magához térni. Összesen 66 milliárd forintra rúg az a keret, amelyet a hazai fejlesztési célok támogatására fordítana az unió, ám eddig mindössze 3,75 milliárd forint fogyott el. A forrásokat azonban 2006-ig előre lekötötték mind a környezetvédelem, mind a közlekedés területén – tudtuk meg Czéh Tibortól, az NFTH főosztályvezetőjétől. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az ISPA-programok lassú elindulásának elsődleges oka a nem megfelelő előkészítés volt – tette hozzá. Ráadásul a nagy, több tízmilliárd forint értékű beruházásoknak csak a kidolgozása több évig tart, és ezt követheti a kivitelezés.

Magyarország az idén utoljára kapott PHARE-támogatást – intézményfejlesztésre, jogharmonizációra, gazdaságélénkítésre), s ezzel egy több mint tízéves kapcsolat fejeződik be. Mint megtudtuk, 1990 óta összesen több mint 1,5 milliárd euró támogatás érkezett a PHARE-on keresztül az országba. A legutolsó, a 2003. évi program szerződéskötési határideje 2005 novemberére esik, a teljesítést pedig legkésőbb 2006 novemberében kell befejezni. Az elmúlt évek statisztikája azt mutatja, hogy Magyarország gyakorlatilag a források teljes egészét felhasználta, eltekintve attól az egy-két százaléktól, amely technikai veszteségnek tekinthető – tudtuk meg Iglói Gabriellától, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának főosztályvezetőjétől. A programok költségvetésében ugyanis előre meg kell határozni, hogy az egyes szerződésekre mennyi pénz jut, ugyanakkor a tényleges közbeszerzésre és az ajánlatok benyújtására olykor több mint egy év múlva kerül sor. Ráadásul a piaci verseny miatt időközben a tervezettnél olcsóbbá válhatnak bizonyos szolgáltatások és eszközök.

Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail