A tudományos eredmények hasznosítása 2015-ig globálisan mintegy 210 milliárd dollár megtakarítást ígér, ám ezt veszélybe sodorja az EU tilalma a genetikailag módosított növények termesztésére és forgalmazására az ausztrál agrár- és erőforrás-gazdasági hivatal szerint. Így csak 134 milliárd dollár spórolható meg.

Jelentős előrelépést ígér a globális jólét szempontjából a biotechnológia eredményeinek növénytermesztési hasznosítása – idézi Brian Fishert, a canberrai agrár- és erőforrás-gazdasági hivatal vezetőjét a Bloomberg. A szakember által idézett tanulmány 210 milliárd dollárra teszi azon öszszeget, amely 2015-ig világszerte megtakarítható, ha genetikailag módosított (gm) növényekből készülő élelmiszert fogyasztunk. Ám mindezen előny 134 milliárd dollárra csappanhat az EU ellenállásán. Az unió továbbra sem engedi meg tagországainak az ilyen növények termesztését, illetve forgalmazását.
A gm-növények fő előállítói – az USA, Kanada és Argentína – nemrég a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordultak emiatti panaszukkal. A szigorú uniós tilalom mögött részben az áll, hogy az ilyen növénnyel beültetett területekről a szél kiviheti a virágport. Így a növény kijelölt területen kívül is elszaporodhat, „szupergyomos” területeket hozva létre. Így ezen növények azáltal, hogy speciális génjeik miatt ellenállnak a kártevőknek, megakadályozhatják, hogy fennmaradjanak környezetükben az adott táj jellemző növényei, állatai.
Az Európai Bizottság, a 15 tagú unió végrehajtó szervezete azonban még az év végéig össze kíván ülni, hogy döntsön: 1998 óta tartó ellenállását feladva beenged országai területére egyes új típusú, génmódosított növényből készült termékeket. Ugyanakkor persze előre jelezte: az ötéves tilalom feloldásának egyik feltétele, hogy a korábbiaknál szigorúbb előírások szerint kell majd feltüntetni az élelmiszerek dobozán a termék gm-eredetét, hogy könnyebben tudjanak a vásárlók tájékozódni. Az EU hivatalos kiadványa szerint a címkézés szigorítása fokozatos lesz, az első ütem már november 8-ától indul.
A Monsanto, a gm-termények legnagyobb termesztője és a Bayer Ausztráliában is haladást remél. Az ország a búza és a cirok világon a második legnagyobb exportőre, ám ha nem engedi a két haszonnövény gm-válfajának termesztését, évi 1,1-1,4 milliárd dollárnyi bevételtől is eleshet a fenti hivatal szerint.
A legnagyobb nyeresége azonban az élelmiszerhiányban szenvedő fejlődő országoknak származhat az újfajta növények termesztéséből. Ezek további haszna egyébként, hogy a nagyobb hozam miatt ugyanazon mennyiség előállítása kisebb földterületet igényel, vagyis kevesebb, korábban még nem művelt földet kell hozzá feltörni.

VG