A búzatermesztés – az idei csekély termés ellenére – megőrizte népszerűségét a magyar gazdák körében, sőt sokan, akik eddig más növényekkel foglalkoztak, most búzára váltanak. Bár még javában tart a vetés, a kurrens fajták fémzárolt vetőmagja hiánycikknek számít. Hullán Tibortól, a Vetőmag Terméktanács ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy mintegy 130 ezer tonna őszi búza- vetőmag áll a gazdák rendelkezésére. Az utóbbi évek tapasztalata szerint ennek elegendőnek kellene lennie, de az idén lehet hogy kevésnek bizonyul.

Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy a gabonatermesztők az uniós csatlakozás és az új támogatási rendszer nyertesei lehetnek. A felmérések szerint jövőre is 1,1 millió hektárnyi területen aratnak majd búzát, s minden bizonnyal növekszik azok száma, akik már nem saját, hanem fémzárolt vetőmagot használnak. Eddig átlagosan a vetésterület 40 százalékán jutott a földbe a drágább magból. (Az unióban a fémzárolt vetőmag használatától függetlenül jár a területalapú támogatás.) Az utóbbi évek aszályos időjárása is bizonyította, hogy viszonylag biztos terméshozamhoz jó vetőmag, megfelelő talajművelés és a hiányzó csapadék pótlása szükséges. Miközben az idén 1,112 millió hektáron, hektáronként 2,63 tonna terméssel takarították be a búzát, a vetőmagtermelők 50 ezer hektáron, a jobb vetőmaggal, s drágább technológiával 3,5 tonnás átlagtermést értek el.

A búzatermesztés népszerűségét növeli az is, hogy az uniós, területalapú támogatási rendszer belépésén túl az intervenció is jelentős változásnak számít. Az unió intervenciós szabályai szerint november elseje és május 31-e között érvényes – az időszak alatt átlagosan – a malmi búzára értendő tonnánkénti 101 eurós intervenciós ár. Ez nagy biztonsággal, tonnánként 25 ezer forint körüli értéken beárazza a búzát. A magyar búzaértékesítés számára kedvező lehet az is, hogy a jelenlegi EU – bár búzaexportőr – a jó minőségű, úgynevezett kemény búzából évente mintegy 3 millió tonnát importál, főleg Kanadából.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagy valószínűséggel továbbra is száraz, melegebb nyarakra lehet számítani. A Magyarországon elterjedt fajták között jó néhány még a szélsőségesen meleg időjárás mellett is biztos termést hoz. Sok múlik azonban a talajművelésen is. A rendszeres sekély talajművelés segít megőrizni a talaj nedvességét. Más a helyzet akkor, ha hónapszám nincs eső. Kordás Zoltán, a nádudvari székhelyű KITE Rt. szakembere elmondta, hogy a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetében évek óta vizsgálják a csapadékszegény talajok művelési rendszerét. A hagyományos tárcsák és ekék helyett inkább csak a felsőbb talajréteget kell porhanyósan tartani, s minél kevesebb menetben kell késes lazítókkal gondoskodni arról, hogy a csapadék a mélyebb rétegekbe is eljusson. Ha a nehéz gépek kevesebb menetben végzik a munkát, a taposás nem tömöríti a földet, s nem alakul ki az „eketalp”, „tárcsatalp”, ami a kultúrnövény szempontjából hátrányos vízzáró rétegként gátolja a talajban lévő nedvesség mozgását.

Czauner Péter - Népszabadság