Az Európai Unió külkereskedelmi forgalmának 61 százalékát a tagországok egymás között bonyolítják le – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal EU-számunió sorozatának legfrissebb részében. Magyarország a jelenlegi EU-tagokhoz képest ennél valamivel nagyobb arányban bonyolítja külkereskedelmét az unióval: számításaink szerint az idén exportunknak 74, importunknak 56 százaléka zajlik európai uniós partnerországgal, így a teljes külkereskedelemből 65 százalékos súllyal veszi ki a részét az EU.
Az uniós külkereskedelem világviszonylatban rendkívül intenzív: az egy lakosra jutó export 6800-6900 euró, ami a világátlag hatszorosa. Messze a leggyengébb teljesítményt Görögország nyújtja, lemaradva Spanyol- és Olaszországtól. Hazánk egy főre jutó kivitele 3500-3600 euró volt 2002-ben, amivel éppen az utóbb említett két ország között helyezkedünk el, a spanyol mutatót 10 százalékkal felülmúlva, az olasztól 25 százalékkal elmaradva.
A magyar exportteljesítmény nagyjából a GDP 60 százalékát teszi ki, ugyanakkor az Európai Unió kivitele nem éri el GDP-jének 30 százalékát sem. Igaz, a szórás meglehetősen nagy: Belgium és Írország mutatója 80 százalék feletti, Görögországé 10 százalék alatti.
A „külső” célországok közül az Egyesült Államok súlya a legjelentősebb, az exportpiacokon Svájc, az import tekintetében pedig a feltörekvő Kína áll a második helyen.
Az unió mind az integráción belüli, mind pedig azon kívüli relációban gyorsan növeli külkereskedelmi forgalmát. A kivitel volumene 1990 óta 58 százalékkal emelkedett, eközben a GDP-növekedés üteme csupán feleekkora volt.

VG