Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból érkező pénz fogadására való felkészülés folyamatában fontos állomás a közösségi támogatási keret (ktk) monitoringbizottságának megalakulása. Ezzel a 32 tagú testülettel, melyben fele-fele arányban képviseli magát az állami és a társadalmi oldal, gyakorlatilag létrejött az az intézményrendszer, amelyen keresztül az uniós támogatások kezelése történik.
A rendszer valamennyi jelenlegi és majdani szereplőjének tudatában kell lenni annak, hogy minden egyes euró sorsát nyomon kívánja követni az EU, amit támogatás formájában tagjainak ad – hangsúlyozta Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának (NFTH) elnökhelyettese. Szerinte ha sikerül ezt a rendszert kellő hatékonysággal és következetességgel működtetni, akkor az áttörést hozhat a kormányzati és civil szféra együttműködésében is. Megkönnyítheti a pályázók dolgát, hogy a pályázatokat magyar intézmények, magyar nyelven írják ki, az általánosan elfogadott uniós szabályok alapján, és bármilyen felmerülő kérdésre magyar nyelven válaszolnak. Az intézményrendszer csúcstestületének tekintett ktk monitoringbizottságában azok a tárcák kaptak helyet, amelyek irányító hatóságokkal rendelkeznek, a civil oldal pedig a Magyar Tudományos Akadémiától az Országos Érdekegyeztető Tanácson át a roma szervezetekig a teljes társadalmi érdekszférát lefedi.
A ktk-ról júliusban megkezdett hivatalos tárgyalásokon az Európai Bizottság részéről még komoly aggodalmuknak adtak hangot, hogy sikerül-e időben létrehozni Magyarországon az uniós támogatások felhasználását nyomon követő, ellenőrző rendszert. Dobrev Klára szerint azóta nagy előrelépés történt, s láthatóan időben feláll a rendszer, amelynek színvonalas működtetése nemcsak az Európai Uniónak, de Magyarországnak is elemi érdeke. Ebben a rendszerben nyilvántartanak majd mindent: milyen pályázatok kerültek kiírásra, ki pályázott, s ki bírálta el, milyen szempontok alapján, ki a nyertes, milyen szerződést kötöttek vele, milyen feltételekkel, a szerződés alapján miként alakul a teljesítés, s ennek megindulása óta milyen számlákat nyújtottak már be stb. Első pillantásra mindez egyszerűnek látszik, ám több száz ezer adat rögzítése, figyelemmel kísérése és probléma esetén az „azonnali riasztás” a feladat.
A rendszernek számos alkotóeleme van. Az egyik az informatikai rész, amelynek országos hálózatként 2004. január 1-jétől kell élesben működnie, mégpedig úgy, hogy az országban több mint ezer ember folyamatosan használni tudja. A másik alkotóelem az adatok folyamatos elemzése, hogy ahol szükséges, még időben be lehessen avatkozni. Ez tipikusan menedzsment-, gyakran közigazgatási feladat. Számos olyan helyzet is adódhat, amikor érdemben kell hozzányúlni a programokhoz, s azokat lényegesen befolyásoló – például módosító, megszüntető vagy a rendelkezésre álló pénzt átcsoportosító – döntést kell hozni az EU-támogatások hatékony felhasználása érdekében.
Az unió egyik legfontosabb alapelvéből, a partnerségből kiindulva az EU nem engedi, hogy az állami bürokraták egyedül döntsenek a közösségi támogatással megvalósuló fejlesztésekről, fontosnak tartja a polgárok akaratának érvényesítését. Ezért kötelező létrehozni az úgynevezett monitoringbizottságokat, amelyekben az állam és a civil szervezetek egyaránt képviseltetve vannak. A legfontosabb elhatározások ezekben a testületekben születnek, ahol a fejlesztésekkel kapcsolatos fő döntési jogokat az államigazgatás megosztja a civil partnerekkel.

VG