A kelet-közép-európai országok gazdasági versenyképessége nem javulni, hanem éppen hogy romlani fog az uniós csatlakozás következtében – vélekedik a Cato Intézet. A liberális, szabadpiaci elveket hirdető amerikai kutatóintézet szerint a közösségi szabályok átvétele megfosztja a térség országait komparatív előnyeiktől. Az amerikai elemzők szerint a térség országai sajnálatos módon kénytelenek voltak választani a gazdasági szabadság és a közös piachoz való csatlakozás között, és az EU végül a szabad kereskedelem fokozatos fejlesztése helyett beterelte őket az egyre inkább centralizált „szuperállamba”.
Nemrég kiadott elemzése szerint a jövő májusi uniós csatlakozás nem szükséges, sőt nem is elégséges feltétele a térség fejlődésének, sőt miután a hátrányok meg fogják haladni az egységes piac és a majdan szabaddá váló munkaerő-áramlás kínálta előnyöket, a nyolc kelet-közép-európai ország gazdasági növekedése továbbra is elmarad majd az optimálistól.
Az uniós joganyag átvétele főként a munkaerőpiacon, az agráriumban és a környezetvédelemben fog jelentős, a versenyképesség romlásához vezető terheket rakni a csatlakozók nyakába. A munka világában a szigorúbb EU-előírások termelékenységet csökkentő hatását, a mezőgazdaságban a tizenötök termelői által élvezett előnyöket, a környezetvédelemben pedig a horribilis beruházási költségeket kárhoztatják a Cato Intézet szakértői. Ebből kiindulva az amerikai kutatók azt javasolják térségünk országainak, hogy az EU tagjaiként igyekezzenek ellenszegülni minden további brüszszeli centralizációs törekvésnek. Külön kiemelik az adópolitikai harmonizációt, az uniós alkotmányba beemelni kívánt költséges jóléti előírásokat, illetve a nemzeti vétójog szűkítését.
Céljaik elérése érdekében szövetkezniük kell a centralizációt elutasító jelenlegi tagokkal, és egyoldalú liberalizációs lépésekkel (illetve az ezek révén megvalósuló gazdasági előnyökkel) példát kell mutatniuk a többi országnak – javasolja a Cato Intézet.

VG