CIKKEK

Tudósok ellenzik az agrárcégek privatizációját

2003. 09. 28.

Neves agrárértelmiségiek nyílt levélben fejezik ki aggodalmukat a közeljövőre tervezett újabb agrárprivatizációs lépések, különösen a bábolnai és a mezőhegyesi gazdaságok értékesítése miatt. A kormány szándéka szerint rövid időn belül – lehetőleg még az idén – az ÁPV Rt. értékesítésre hirdeti meg az összes még állami kézben lévő agrártársaságot. Ezek között szerepel a mezőhegyesi gazdaság, és a Bábolna Rt. is.

A dokumentum aláírói között, más tudósok, akadémikusok mellett szerepel Romány Pál és Dimény Imre (mindketten volt agrárminiszterek), Horn Péter akadémikus, az Agrárgazdasági Tanács elnöke, valamint a mezőhegyesi gazdaság két volt vezetője, Keserű János és Izinger Pál is. A levél szerint „a mezőhegyesi és bábolnai ménest, amelyekhez az ellátás érdekében gazdaság is tartozott, II. József császár alapította a tizennyolcadik század végén. Több mint 200 éves gazdaságokról van tehát szó! Az alapítás célja nem a jövedelem termelése volt, hanem a köz szolgálata. Nemcsak a lótenyésztés, hanem a mezőgazdaság általános fejlesztésének segítése. Történetük során ezek az intézmények ennek a feladatnak sokszorosan megfeleltek”.

A nyílt levél fogalmazói szerint aligha lehet kételkedni abban, hogy ma is vannak (különösen az EU-csatlakozás időszakában) olyan, a „közjó érdekében ellátandó feladatok amelyeket az állami kézben lévő korszerűen felszerelt mezőgazdasági nagyüzemek megfelelőbben tudnak ellátni, mint a nyereségre irányuló tevékenységet folytató magánbirtokok”.

Szerintük a nyereséges gazdálkodás csak mellékterméke lehet a fő profilként oktatási, kutatási, szaktanácsadási, regionális fejlesztési teendőket ellátó állami gazdaságoknak. A levélírók felteszik a kérdést: „miért ne lehetne Mezőhegyest – és talán még Bábolnát is – az európai kulturális örökség részévé tenni a privatizálás helyett?”

T. G. - Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail