CIKKEK

Sok vágóhíd elvérzik az uniós vizsgán

Ha nem teljesítjük az elvárásokat, az EU védzáradékot léptet hatályba velünk szemben

2003. 09. 18.

A hazai vágóhidaknak és húsüzemeknek jövő márciusig kell eleget tenniük az európai uniós szabványoknak, ellenkező esetben be kell zárniuk. A szigorúbb követelmények alapos rendet vágnak a vágóhidak között.

Hazánk EU-csatlakozásáig minden vágóhídnak, húsüzemnek meg kell felelnie a szigorúbb uniós követelményeknek – a telepeken a többi között állatorvosi vizsgálóhelyiséget, laboratóriumot kell kialakítani, s az állatoknak is tágas helyet kell biztosítani. Az előírásoknak sok vágóhíd és húsüzem nem tud eleget tenni. Ezeket – ha jövő márciusig sem teljesítik az EU-s szabvány előírásait – kizárják az exportálás lehetőségéből, illetve bezárják.
Biacs Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta, hogy a csatlakozásig hátralévő időszakban havonta készítenek jelentést a brüsszeli illetékesek számára a magyar vágóhidak higiéniai állapotáról. A hatósági állatorvosok most fejezték be az első átfogó vizsgálatot, az eredmények összegzése még folyik. Négy kategóriába sorolják az üzemeket. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek megfelelnek az uniós normáknak, a másodikba tartozók 2004 márciusáig haladékot kapnak az elmaradások pótlására. A harmadik csoportba azok tartoznak, amelyeket eltiltanak az exporttól, s csak a hazai, illetve ennél is szűkebb regionális piacra szállíthatják az árut. Bezárás a negyedik kategóriába tartozó cégekre vár, amelyek képtelenek megfelelni az uniós tagság által diktált szigorúbb elvárásoknak. Az első jelentést a napokban kell elküldeni, részben ettől függ, hogy a magyar élelmiszerágazat teljes jogú uniós tag lesz-e a csatlakozás idejétől kezdve. (A másik feltétel az, hogy időben elkészüljenek a csatlakozás utáni, uniós magyarországi határszakaszon a schengeni egyezmény szerinti növény- és állat-egészségügyi állomások.) Ha nem tudjuk teljesíteni az elvárásokat, akkor hatályba lép az úgynevezett védzáradék, amelynek lényege az, hogy a hiányosságok pótlásáig a schengeni határ továbbra is az osztrák– magyar határ lesz. Összesen tíz határállomáson kell kiépíteni az új átléptetőhelyeket, ebből csak a nagylaki objektum befejezése kérdéses.
Bálint Tibor országos főállatorvos véleménye szerint sokan félreértik az uniós direktívák szigorát, azt, hogy ezzel magyarázzák az előírásoknak nem megfelelő üzemek bezárását. A szakember nézete szerint most számos – a higiéniával is összefüggő – elmaradt beruházást, a kornak megfelelő adminisztrációt kérnek számon, aminek a pótlása sokba kerül.
Remény Ervin, a kisebb és regionális vágóhidakat tömörítő Húscéh ügyvezető alelnöke munkatársunknak elmondta, hogy nemcsak a higiéniai előírások, hanem a gazdasági helyzet is csődbe sodor sok kisebb feldolgozót. Elvben működik az árszabályozás, ám ez csak az állattartók és a feldolgozók közötti viszonyra kötelező érvényű, a kereskedelem továbbra is szabad áron veszi át a tőkehúst.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében harminchat vágóhíd és húsüzem van, s az utóbbi hetekben mindegyiket ellenőrizték. Közülük tizenegy egyáltalán nem felelt meg az előírásoknak, ezek működési engedélyét visszavonták – tájékoztatta tudósítónkat Péter István, a megyei állat-egészségügyi állomás igazgatófőállatorvosa. Hozzátette: kisebb-nagyobb hiányosságokat mindenütt találtak, a hibák kiküszöbölésére jövő márciusig adtak haladékot. Akkor – közvetlenül az EU-csatlakozás előtt – újból ellenőrzik majd a telephelyeket. Általában a kisebb vágóhidakon tapasztaltak jelentősebb hiányosságokat, ahol a tulajdonosoknak sem pénzük, sem szabad területük nincs arra, hogy a szükséges helyiségeket megépítsék – például az alkalmazottak számára megfelelő öltözőket alakítsanak ki, vagy elválasszák a szennyezett és a tiszta munkaterületeket. Akadt olyan vállalkozó, aki belátta: jobb, ha maga számolja fel a vágóhídi tevékenységet, s inkább a húsfeldolgozás korszerűsítésére fordítja pénzét.
Békés megyében két évvel ezelőtt már történt átfogó vizsgálat, s akkor harminchét vágóhidat megszüntettek – tudtuk meg Joó Jenőtől, a megyei állategészségügyi állomás vezetőjétől. A megyében jelenleg nyolc nagyobb, külföldi megrendelést is teljesítő vágóhíd működik – nem számottevő hiányosságokkal. Valamennyi vállalta, hogy jövő tavaszig mindenben megfelel az EU által előírt szabványnak. Az öt, kisebb vágóhíd a hiánypótló beruházások elvégzése után szintén megfelelhet a követelményeknek.
Heves megyében majdnem ötven vágóhíd üzemel, a szakemberek becslése szerint 10-15 százalékuknak kell majd megszüntetnie a működést, mert nem tudják teljesíteni az EU támasztotta kötelezettségeket.
– Nyolc-tízmillió forint értékű fejlesztés szükséges ahhoz, hogy minden uniós és magyar követelménynek eleget tegyünk – mondta tudósítónknak Esvég Roland, a tarnamérai Hústermelő Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a vágóhidat öt évvel ezelőtt az akkori szabványoknak megfelelően építették, eddig kétszer kellett átalakítaniuk, hogy eleget tegyenek az újabb követelményeknek – erre több mint ötmillió forintot költöttek. A szakember szerint a magyar előírások sokszor olyasmit is megkövetelnek, amelyet az EU nem ír elő. Ilyen például a hús minősítésére szolgáló berendezés, amelynek költsége másfél millió forint. Tudomása szerint ilyen eszközt az európai országokban csak az övénél jóval nagyobb kapacitású üzemek esetében írnak elő.

Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail