Nagy kárt tett az aszály a mezőgazdaságban. Különösen a szántóföldi növények termesztői jártak rosszul. Aki az országos átlagtermésnek megfelelő, azaz hektáronként 2,6 tonna búzát takarított be, a magas felvásárlási árak ellenére hektáronként legalább 14 ezer forint veszteséget könyvelhet el. Az állam által kínált 3-5 ezer forint a veszteség töredékét pótolja. A csapadékhiány és a nagy meleg a kukoricaföldeket is megviselte – hiába emelkedett tonnánként 30 ezer forint fölé a kukorica ára, a gazdálkodók ezen sem keresnek túl sokat.

A zöldség- és gyümölcsültetvényekben az év elején fagy pusztított, ám a szárazság már nem okozott akkora terméscsökkenést, mint a szántóföldeken, mert a kertészek földjeik jó részét öntözik. Paradicsomból és paprikából a tavalyinál 5-10 százalékkal kevesebb terem az idén, őszibarackból hét, szilvából 20-30 százalékkal gyengébb termést várnak. A zöldségek és gyümölcsök piaci ára mindezek ellenére valamivel alacsonyabb a tavalyinál.

A zöldség-gyümölcs ágazatot nem annyira viselte meg az aszály

A gabonatermesztők zöme az idén ráfizetett tevékenységére – az állami kárenyhítés meszsze nem fedezi veszteségeiket. A zöldség- és gyümölcskertek többsége az aszály ellenére jó termést hozott.

Az aszály sokkal jobban megviselte a szántóföldi növényeket, mint a zöldség- és gyümölcságazatot. Étkezési búzából minden idők második legrosszabb termését (2,9 millió tonnát) takarították be a hazai gazdálkodók – nem nehéz megjósolni, hogy a kenyér és a liszt drágulása szeptemberben is folytatódni fog. A kenyér után a hús ára is emelkedhet. A legfontosabb takarmánynövény, a kukorica betakarítása meg sem kezdődött, de a Budapesti Árutőzsdén már 34-35 ezer forint körül jár az ára. Márpedig a hizlalás költségeiből a takarmány ára nagyobb arányt képvisel, mint a kenyér előállításából a liszté.

A gazdálkodók többségét azonban nem vigasztalják a magas gabonaárak. A búza termesztésébe hektáronként 100-130 ezer forintot kell befektetni. Ez pedig a jelenlegi igen magas, 33 ezer forintos tonnánkénti búzaárak mellett is csak akkor térül meg, ha a hozam legalább 3-4 tonna hektáronként. Noha voltak az országnak olyan területei, ahol ennél is jobb eredményt sikerült elérni, az országos átlagtermés búzából az idén mindössze 2,6 tonna volt hektáronként. Ha egy termelő csak az országos átlagnak megfelelő átlagtermést érte el, hektáronként legalább 14 ezer forint veszteséget könyvelhet el, amit a beígért 3-5 ezer forintos hektáronkénti állami aszálykártérítés alig mérsékel.

A zöldség- és gyümölcstermelők számára rosszul indult, ám valószínűleg nem zárul rosszul az év. A hosszú hideg tél és a fagy némileg megviselte ugyan az ültetvényeket, de az aszály nem okozott akkora károkat, mint a szántóföldeken. Ez a várható terméseredményekből is kitűnik. Bár pontos adatok még nincsenek, Hinora Ferenc, az FM-hivatalok főosztályának vezetője a lapunk által kiválasztott zöldségek és gyümölcsök egyikénél sem számolt be jelentős terméscsökkenésről. Paradicsomból öt, paprikából tíz százalékkal kevesebb terem majd, káposztából viszont megismételhetők a tavalyi eredmények. Szilvából valószínűleg 20-30 százalékos, őszibarackból 7-9 százalékos a terméskiesés, de görögdinnyéből a becslések szerint az idén is annyi termett, mint tavaly. A zöldség- és gyümölcstermesztők többsége azért vészelte át aránylag jól az aszályt, mert az ültetvények tekintélyes hányadát – a szántóföldek zömével ellentétben – rendszeresen öntözik. A zöldség- és gyümölcstermesztők számára – az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint – az árak sem alakulnak rosszul. Igaz ugyan, hogy a tavalyinál valamivel kisebb termés ellenére kevesebbet lehet kapni a terményekért a piacon, de az árcsökkenés nem volt nagymértékű. Kérdés persze, hogy a kereskedők mennyit hajlandók átadni az árból a termelőknek.

Mihálovits András - Népszabadság