Elsősorban a baromfitermékek tartósan alacsony árát, a megfelelő állami intézkedések és támogatások hiányát okolja a Hajdú-Bét vezetése a kialakult, az egész szektort sújtó válsághelyzetért. Nagy Gábor vezérigazgató-helyettes szerint a nehézségek leküzdésére a cég üzleti megoldásokat keresett és talált. Azt ígéri, a jövőben a Hajdú-Bét rendezni fogja – egyes források szerint több száz millió forintra rúgó – tartozásait a beszállítók felé, annak ellenére, hogy a piacon rövid távon javulás nem várható. Azt a Hajdú-Bét nem árulta el, hogy az adósságrendezést pontosan hogyan akarja végrehajtani. Nagy arról tájékoztatta lapunkat, hogy a cég törökszentmiklósi üzemében folyamatos a munka, bár ennek fenntartásához jelenleg partnereket keres a cég. A vezérigazgató-helyettes azt is közölte: a társaság debreceni feldolgozója, amelyben 2002-ben egymilliárd forintot meghaladó összeget ruháztak be, nyereségesen termel. A debreceni üzem, valamint a Hajdú-Bét többi gyáregysége és telephelye változatlanul stabilan működik – áll a cég lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A több ezer embert foglalkoztató Hajdú-Bét jelenlegi, 25 százalékos piaci részesedésével a legnagyobb szereplő a hazai baromfiiparban. Az ágazat veszteségei idén csak az első öt hónapban elérték az 5-6 milliárd forintot, ezzel szemben 2002-ben az egész éves deficit volt 8 milliárd forint – állítják a cégnél. A szektor problémái hasonló súlyúak, mint a tej- vagy sertéspiacé, ám a nehézségek az integrált keretek közötti működés következtében nem olyan látványosak – mondta Nagy Gábor.

A brazil és thaiföldi fagyasztott csirke- és pulykahús kiszorította a nyugat-európai piacokról a friss magyar baromfit – magyarázta az ágazat nehéz helyzetét Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkára, aki szerint az unió állat-egészségügyi válsága véget ért, újra népszerű a marhahús, sertésből is nagy a kínálat, ez pedig mind lefelé nyomja a baromfi árát, miközben a korábban kedvező piaci helyzet miatt túltermelés alakult ki. Bár az első féléves hivatalos adatokról még nem tudott beszámolni, Földi megerősítette Nagy Gábor hatmilliárdos előrejelzését a várható veszteségről.

A BTT illetékese elmondta: az állami támogatások mértéke 2001 óta nem követi az ágazat egyre súlyosbodó helyzetét, miközben az uniós csatlakozás után a kötelező környezetvédelmi, állatjóléti és egyéb kiadások jelentősen növelik majd a termelő költségeit. Már többször konzultáltunk a helyzetről az agrártárcával, ám úgy tűnik, támogatások emelésére jelenleg nincs elegendő pénz.

E. S. P. - Népszabadság