Az idei magyar búzatermésből várható szerény felesleg értékesítése nem okozhat gondot a szomszédos országok megnőtt importigényét tekintve. Főleg a hazai termőhelyekhez legközelebb fekvő Romániában javultak az exportesélyek. A kivitelt így elsősorban az elérhető árszint befolyásolja majd, különös tekintettel az orosz konkurenciára.

A szomszédos országok importigénye bőven felszippanthatja az idén esedékes szerény hazai búzafelesleget – véli Orbán Imre, az Agrograin Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója. Ez még akkor is igaz, ha a malmi minőségű búzából várható 400-450 ezer tonnás exportalap netán valamivel félmillió tonna fölé nőne. Bő (5,5-6 millió tonnás) és olcsó kukoricatermés esetén ugyanis csökkenhet a takarmánybúza iránti belföldi kereslet. Ebben az esetben – mivel az idei búzatermés általában jó minőségűnek ígérkezik a sikér- és fehérjetartalmát illetően, bár a terülékenységet illetően még lehetnek gondok – a takarmány célú búza egy részét is kenyérgabonaként lehetne majd kiszállítani.
Külpiacként elsősorban Románia jöhet szóba, amely legalább egymillió tonna malmi búza importjára szorul. Az elmúlt években felfutott bosznia-hercegovinai kereslet is várhatóan folytatódik, és bizonyos mennyiséget talán Ukrajna is felvesz, amely az új idényben szintén bevitelre kényszerül. A kivitel nagyságát így elsősorban az itthon, illetve a határon túl elérhető árszint fogja befolyásolni. A jó minőségű magyar étkezési búza tonnánkénti termelői ára most eléri a 32 500 forintot, mivel elfogytak az ótermésű készletek, ám hamarosan csökkenhet az aratás előrehaladtával. A hazai drágulás nyomán az exportárszint (a magyar–román határon) is elérte, illetve meghaladta a 125 eurót.
Az elérhető ár jelentőségét most még jobban aláhúzza az, hogy az új termésű búza szemei kicsik, ezért a szokásosnál nagyobb, 5-6 százalékos lehet majd a tisztítási veszteség (tudniillik több szem hull ki a rostán). Emiatt a kereskedők a valóságban a számlán szereplő árnál drágábban jutnak majd a búzához, amely többletráfordítás a szárí-tási költségek megtakarításával csak részben csökkenthető. Mindazonáltal könnyebbséget jelent majd, hogy az ukrán parlament a héten már jóváhagyta a búza beviteli vámjának eltörlését, és a bukaresti kormány is tegnap hasonló döntést hozott. Igaz, ez a nálunk várhatóan jóval nagyobb kínálattal bíró orosz exportőröknek is előnyt jelent, főleg Ukrajnában. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy Romániában is elsősorban a fekete-tengeri kikötőkhöz, tehát az orosz szállítókhoz közeli területeket fenyegeti a búzahiány.
Másfelől az európai és a világpiaci árszintet szilárdíthatja az a legújabb párizsi előrejelzés, miszerint az Európai Unióban a tavalyinál 5 százalékkal kevesebb, összesen mintegy 89,1 millió tonna lágy búzát aratnak az idén. A tagországok többségében ugyanis a kedvezőtlen időjárás (csapadékhiány, fagy) rontotta a hozamokat. Leginkább Franciaországban, ahol 37,4-ről 31,7 millió tonnára csökkenhet az új búza kínálata, bár a fehérjetartalma egyelőre magasnak mutatkozik. Ezt a mennyiségi kiesést még a német termés bővülése (várhatóan 22 millió tonnára) sem tudja majd kiegyenlíteni francia vélekedés szerint, ami mindenekelőtt az orosz és észak-amerikai búzaszállítók esélyeit növeli. Az EU-ban mindamellett jut a kivitelre is, Tunézia például, egy Reuters-hír szerint, éppen a héten vásárolt 50 ezer tonna francia búzát szeptemberi szállításra.

GÁRDONYI IMRE - VG