A magyar intézményrendszer felkészületlen az uniós agrárpénzek „lehívására” – információink szerint ezt állapította meg a Kehi jelentése.

Nem tud hozzájutni az EU strukturális alapjának forrásaihoz Magyarország, ha nem teljesíti időben az intézményrendszerre előírt követelményeket. Ebben az esetben Magyarország nettó befizetője lehet az Európai Unió költségvetésének – áll a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) harminc évre „nem nyilvános” minősítéssel ellátott jelentésében.

A Népszabadságnak nyilatkozó szakértők szerint ha hazánk nem készül fel kellőképpen a több százmilliárd forintra rúgó uniós pénzek lehívására, nemcsak nettó befizető, hanem – rossz esetben – a csatlakozás vesztese is lehet. A brüsszeli Bruxinfónak EU-diplomaták úgy nyilatkoztak: kevesebb, mint 12 hónap van hátra a csatlakozásig, és Magyarország a SAPARD-programmal egyszer már bizonyította, hogy a mezőgazdasági intézményépítés nem tartozik az erősségei közé. Brüsszeli szakértők szerint az intézményi háttérnek – jelen esetben az agrártámogatásokat kifizető ügynökségnek – idejekorán meg kell lennie ahhoz, hogy az éles helyzetben elkerüljék a nagy hibaszázalékot.

Magyarországnak augusztus végéig fel kell készülnie az uniós források fogadására, azonban – mint a Kehi jelentéséből is kitűnik – a pénzek „lehívását” szolgáló rendszer teljesen működésképtelen.

A leendő kifizető ügynökség (amelynek létrehozásáról tegnap döntött a kormány) feladat- és jogkörét a Kehi-jelentés szerint egyelőre sem jogszabály, sem az agrártárca szervezeti működési szabályzata nem rögzíti. A szigorú garanciákat kérő EU számára az intézmény gyakorlatilag még nem létezik – állítják magyar szakértők.

A társfinanszírozás módja is szabályozatlan – állapították meg a Kehi szakértői, akik szerint a megfelelő informatikai háttér sem biztosított; a technikai feltételek közül csak a számítógépek állnak rendelkezésre. A Kehi mulasztásként tartja számon azt is, hogy jóváhagyott – több évre előre meghatározott agrárterveket tartalmazó – működési kézikönyv hiányában a kifizetéseket felügyelő hivatal működése sem szabályozott. Ennek hiányában megnő a támogatás szabálytalan felhasználásának kockázata.

Az Európai Unió utólag ellenőrizni fogja a kifizetések szabályszerűségét, és visszakérheti a rendellenesen átutalt pénzeket. A Bruxinfónak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint, „ha csak nem történik gyors fordulat, reális a veszélye annak, hogy Magyarországnak pénzbe kerül majd a mostani késlekedés”.

Tavaly egy kormányhatározat elrendelte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával a minisztérium önálló szervezeti egységeként hozzák létre az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát. A hatóság vezetőjének kinevezésére csak az idén februárban került sor, azonban nem a kormányhatározatnak megfelelően, ugyanis jogállása nem állami vezetői – tartalmazza a jelentés.

Mint arról a napokban megírtuk: az Európai Bizottság (EB) Magyarország uniós felkészültségéről hétfőn közzétett értékelése sürgeti az agrárintézmények gyorsabb kiépítését és a pénzügyi felügyeletek szigorítását.

– Reális lehetőség van arra, hogy a csatlakozásig behozzuk hátrányunkat – jelentette ki erre reagálva Németh Imre Brüsszelben. A szakminiszter emlékeztetett arra, hogy tavaly az EU reménytelennek látta a magyar agrárium intézményes felkészülését, most viszont Brüsszel elégedett a SAPARD-hivatal javulásával, és bizalmát jelzi, hogy több könnyítést és elbírálási gyorsítást engedélyez.

Kunstár Csaba - NSZ