Mindenki üzembezárásokról, a tehenészetek kiürüléséről beszélt még a tej világnapján tegnap rendezett konferencia szünetében is. A magyar tejágazat szereplői tegnap a tej világnapján sem ünnepeltek felhőtlenül. Mint Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács igazgatója az emléknapon rendezett szakmai konferencia bevezetőjében mondta: összedőlni látszik a tejpiac , egyre többen félnek a kapacitások, a piacok elvesztésétől.

Máhr András , az agrártárca helyettes államtitkára inkább a visszatekintésre helyezte a súlyt mondandójában, semmint az aktuális bajokra, mert szerinte a rendszerváltás utáni évek adnak magyarázatot a mostani helyzetre. A nyolcvanas évek végén az ország lakói fejenként 200 liter tejet , vagy tejterméket fogyasztottak, addig ma csupán 165 liternek megfelelőt, s ebből csak 130 liter származik a hazai tejüzemektől , a többi import.

Annak ellenére nem sikerült a régi forgalmat elérni, hogy a fizetések, a jövedelmek reálértéke elérte a nyolcvanas évek végi szintet. Ebből következik, hogy a fogyasztási szokások alakultak át. A szakember szólt persze arról is, mit tett az agrártárca a tejpiacon kialakult jövedelmezőségi és túltermelési válság ellen. Elismerte, hogy a korábban várt 200 millió liternyi felesleges tej kivonására nincs eszköze a minisztériumnak, intézkedéseivel csak 30 millióval sikerült csökkenteni a felesleget.

Kiss Pál István , a terméktanács elnöke lapunknak nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy 2008-ra Magyarország nettó tejimportőré válik, ha nem képes a mostani válságot úgy kezelni, hogy sem a termelői, sem a feldolgozói oldalon nem megy tönkre nagy számban gazdálkodó. Holott ez a folyamat megkezdődött. Kiss szerint az EU-csatlakozás során az igazi kihívást a velünk együtt csatlakozó Szlovákia, Csehország, Lengyelország jelenti.

Ma a szlovák nyers tejért 54 forintot fizetnek a feldolgozók, a magyarért 76 forintot. Ez olyan óriási versenyhátrány, amely miatt 2004 májusát, azaz a gyakorlati EU-csatlakozást követően hetek alatt beáramlik Magyarországra a szlovák tej , s bizonnyal letöri az árakat.

De erre már az idén is számítani lehet, ha a túltermelési válságot nem oldják meg. A több százmillió literes felesleget csak exportálni lehetne, ami viszont az alacsony árak miatt veszteséges. Logikus lépés lesz, hogy az exportőrök az exportra szánt tejet nem 76, hanem annál jóval alacsonyabb áron akarják majd megvenni. Túlkínálat esetén ez könnyű lesz. Az árgaranciára és a termelői, feldolgozói befizetésekre alapozott hazai piacszabályozás ráadásul csak az év közepéig él - legalábbis a második hat hónapra vonatkozó megállapodás még nincs kész.

Kiss Pál István szerint ma hat tényező rontja a magyar tejpiac helyzetét. Ezek: a világpiaci árak, a forint árfolyama, a szürke tejpiac , az import, a kereskedelmi láncok árletörő hatása és a literenkénti tízforintnyi befizetés, amelyet a feldolgozók és a termelők együtt fizetnek a terméktanács közös kasszájába. A jövőben az a cég fog fennmaradni, amely egyszerre képes hatékonyan termelni, és van elég tőketartaléka, a többi felett ott lebeg Damoklész kardja - szögezte le az elnök.

Magyar Hírlap