A jelenlegi helyzet alapján nem kizárt, hogy az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági megfontolásokból védzáradék-intézkedéseket kezdeményez majd Magyarország ellen – jelezték brüsszeli források. Annyi bizonyos, hogy a június elején esedékes újabb „figyelmeztető levél” különösen kritikus lesz ezen a ponton.

A héten esedékes annak az újabb monitoring jelentésnek az elkészülte, amelyben a brüsszeli testület a tagjelöltek – csatlakozási tárgyaláson tett – vállalásait veti össze a végrehajtás állásával. Ezúttal az agrárszféra kerül górcső alá, elsősorban az élelmiszer-biztonság és az intézményépítés szempontjából. Lapunk értesülése szerint a tagjelöltek többsége – így Magyarország is – mindkét területen „intőkre” számíthat. Közülük a közösségi támogatások kezelésére képes intézményi háttér hiányával az ország csak önmagát bünteti. Az élelmiszer-biztonsági hiányosságok megléte azonban – a figyelem előterében álló, kiemelten érzékeny területről lévén szó – akár védzáradék-intézkedések kilátásba helyezését is maga után vonhatja – mutatnak rá Brüsszelben.

Magyarország esetében az újabb bizottsági „eredményjelző táblázat” főként az állat- és növény-egészségügyi jogharmonizációnál, a BSE-megelőzéssel kapcsolatos feladatoknál, valamint a határellenőrzési feltételek kívánt szintű megteremtésénél jelezhet majd figyelmet érdemlő eltérést a vállalt teendők és a tényleges teljesítés között. Az állat- és növényegészségügy esetében egy sor jogszabály megszületését hiányolják. Aggasztónak tartják például a bor-, a vetőmagtörvény, továbbá a növényvédelmi és közraktározási jogszabály késlekedését.
A szivacsos agyvelőgyulladás (BSE) – más néven kergemarhakór – megelőzésével kapcsolatos uniós intézkedések átvételénél és végrehajtásánál annyiból ellentmondásosabb a helyzet, hogy azt Brüsszelben is elismerik: a Magyarországon eddig elvégzett mintegy 80 ezer szűrőteszt egyike sem hozott pozitív eredményt. Ez azonban nem nyugtatja meg a fogyasztók védelméért felelős európai bizottsági hatóságot, miután Brüsszelben továbbra is hiányolnak bizonyos általános megelőzési intézkedéseket, amelyeket a legutóbbi járvány óta valamennyi tagállamtól elvárnak.
A közösségi támogatások kifizetési és ellenőrzési rendszerének a megteremtése a tagországok belső ügye: aki késlekedik vele, önmagát bünteti, mert nem lesz képes hozzájutni a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokhoz. Bizottsági részről emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy szigorúan ellenőrizni fogják a majdani kifizetések teljesítését, és ha szabálytalanságokat tapasztalnak, az a támogatás visszafizetéséhez is vezethet.
Brüsszeli illetékesek komolyan tartanak attól, hogy megismétlődhet a magyar SAPARD-ügynökség felállítása körüli huzavona. Elismerik azonban, hogy több téren is haladás tapasztalható: így például láthatóan eldőlt, hogy magyar részről az eddigi SAPARD-ügynökség és az Agrárintervenciós Központ összevonására készülnek. (Az új hatóság a közvetlen kifizetéseket is magában foglaló piaci támogatásokért, valamint a vidékfejlesztés két formájáért: a felzárkóztatási alapokhoz, illetve a közvetlenül az agrártámogatáshoz tartozó források kezeléséért lesz felelős.) EU-források zavarónak tartják ugyanakkor, hogy még mindig tisztázatlan a leendő ügynökség struktúrája, a hatáskörök megosztása és a vezetői posztok betöltése. Mindezek nélkül a tényleges működőképességet sem látják biztosítottnak.

VG