Tonnánként 2 ezer forint költségtérítést nyújtana az FVM a termelőknek, ha az államtól visszavennék a tavaly felkínált intervenciós kukoricakészleteiket. A gazdálkodói érdekképviselet szerint a tárcának az itthon felesleges árut közvetlenül a külpiacokra kellene juttatnia. Ám a költségtérítés támogatási aggályokat vehetne fel a WTO-korlátok miatt.

Kétezer forintos tonnánkénti költségtérítéssel igyekszik rávenni az FVM a gazdákat, vegyék vissza a tavalyi intervenciós állami felvásárlás során felajánlott kukoricakészleteket. A megjelenés előtt álló rendelettervezet szerint az érdekeltek május 9-ig nyilatkozhatnának arról, élnek-e a pluszdotációs lehetőséggel. A közraktározással intervenciós akció keretében – államilag garantált bankhitelből – tonnánként 21 ezer forinthoz juthattak tavaly novembertől, s most arról kell dönteniük, igényt tartanak-e terményeikre, vagy végleg az államnál hagyják. Utóbbi esetben a hitel törlesztéséről az FVM-nek illetve az általa kijelölt szervezetnek kell.
A gazdák eredetileg 368 ezer tonna árut kínáltak fel, amely a hírek szerint mára – több „önkéntes” visszavásárlás nyomán – 260-270 ezer tonnára apadt. A tényleges megvételhez a pénzhiánnyal küzdő tárcának így is 5-5 milliárd forintot kellene előteremtenie, bár a források nagy része – 1-2 ezer forintos tonnánkénti veszteséggel – a későbbi eladáskor megtérülhet. Gondoskodni kellene a teljes árumennyiség tárolásáról és exportjáról, míg a 2 ezer forintos, visszavételt serkentő tonnánkénti dotáció egyszerűbb elintézést és csak 100 milliós nagyságrendű kiadást jelentene.
Bírálja a terveket a szövetkezeti érdekképviselet gabonaválasztmányi tagozata, mondván: az FVM-nek minden állami készletet exportra kellene juttatnia. Guba Mihály, a választmány elnöke közölte: ellentétes lenne az intervenciós célokkal, ha az egyszer kivont termény a forintos dotáció nyomán újra a belpiacra kerülne, ahol a felesleg eléri a 800-900 ezer tonnát. Ezért akkor támogatnák ezt, ha a tárca feltételéül kötelező exportot szabnak.
Ekkor azzal a problémával kellene szembenézni, hogy a költségtérítés kiviteli szubvenciónak minősülhet –érvelnek szakértők (sőt, egyes vélemények szerint ez már az FVM megoldási javaslatánál is fennállhat, ha a gazdák a visszavett kukoricát később exportra k el). A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) viszont jelentős korlátokat szab: az idén 168 ezer tonna áru kivitelét dotálhatjuk, s erre összesen 148 millió forint fordítható.
Az FVM is számol e szubvenciós kerettel, de a tárca a támogatást arra az árumennyiségre akarja felhasználni, amelyet a termelők a 2 ezer forintos költségtérítés ellenére sem vesznek vissza (utóbbi dotációt pedig nem tekinti export-szubvenciónak). Előreláthatólag nem minden gazda kér majd a plusz támogatásból, mivel az áru visszavásárlása nekik azzal együtt sem éri meg. Guba szerint a visszavásárláson – amikor a korábbi hitelt is törleszteni kell – annak érdemes elgondolkodnia, aki az árut legalább 21-22 ezer forintért tudja értékesíteni. A 22,5- 22,6 ezer forintos tonnánkénti tőzsdei jegyzése viszont ennél rosszabb, 20,5 ezer forint körüli átlagos eladási lehetőségnek felelnek meg a fizikai piacon, tette hozzá.
A tárca azzal számolt, hogy a 2 ezer forintos dotáció hatásaként legalább 150 ezer tonna árutól szabadul meg. A fennmaradó (végleg állami tulajdonba kerülő) tételt a minisztérium nyílt export tenderrel adná el. Saját megítélése szerint is gondot okozhat, azonban, hogy a kiviteli esélyek csak júliustól javulhatnak. Ekkor nyílik meg újra a kétoldalú agrárliberalizációs megállapodásban rögzített, legutóbb tavaly év végén kimerült magyar kvóta, amely több százezer tonna kukorica vámmentes szállítását teszi lehetővé az EU-ba.

AZ INTERVENCIÓS KUKORICAVÁSÁRLÁS FŐBB SZABÁLYAI

- lebonyolítási időszak: 2002. november 1.-2003. május 31.
- intervenciós ár: tonnánként 21 ezer forint
- kamattámogatás: a tényleges kamat száz százaléka
- tárolási támogatás: heti 20 vagy 100 forint tonnánként

VG