Magyarországnak jó esélye van arra, hogy Európa legnagyobb bioetanol-gyártója legyen – jelentette ki egy küszöbönálló 377 millió eurós beruházássorozat kapcsán Zsemberi László, a BKZ Beruházásfejlesztő Zrt. igazgatótanácsának elnöke.
Az Európa egyik legnagyobb bioetanol-kereskedője, a Svensk Etanolkemi AB tulajdonában lévő társaság az EBP Európai Bioenergia Zrt.-vel közösen Mohácson, Gönyűn, Marcaliban és Kabán létesít bioetanolt előállító üzemet. Az EBP az energiaellátást biomassza-erőművel biztosítja, hogy elkerüljék a fosszilis tüzelőanyagú erőművek környezetkárosító hatásait. A négy üzem 2008 őszétől évente 1,5 millió tonna gabona felhasználásával 600 millió liter bioetanolt termel, és melléktermékként mintegy 400 ezer tonnányi jó minőségű állati takarmány-alapanyag (DDGS) jön létre. A DDGS pedig alkalmas arra, hogy jelentős mennyiségű – takarmány-alapanyagként – importált szóját váltson ki.
Bioüzemanyagok gyártására az említettek mellett több hazai cég jelentkezik, például a Győri Szeszgyár vagy a pápai Készenlét Rt. Utóbbi szintén négy helyen tervezi kukoricából bioetanolt gyártó üzem létesítését.
Az EU energiahordozókkal kapcsolatos adópolitikájának 2004. január 1-je óta érvényben lévő legújabb direktívája arra szólítja fel a tagállamokat, hogy az adók csökkentésével vagy azok teljes eltörlésével támogassák a bioüzemanyagok tiszta vagy keverékekben való felhasználását. Ez egy párhuzamos direktívát követ, amely előírja, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani a közúti áruszállításban használt bioüzemanyagok arányának növekedését, amelynek célértékét 2010-ig bezárólag 5,75 százalékban határozta meg.
A bioetanol-termelés azzal az előnnyel is jár az unióban, hogy a gabonatartalékok folytatódó felhalmozása helyett a gazdák nagy földterületeket engedhetnének át a megfelelő növények termesztésére, ezzel a tisztább környezet mellett segíthetnék Európa kőolajfüggőségének csökkentését. Svédország élenjár a bioetanol mint környezetbarát megújuló üzemanyag növekvő arányú felhasználásának ösztönzésében. Ez része a svéd kormány stratégiájának, amely szerint 2020-ra megszüntetik az ország kőolajfüggőségét. Svédországban az autósok 300 kútnál tankolhatják a benzinnél 25 százalékkal olcsóbb, 85 százalék etanolt és 15 százalék benzint tartalmazó E85-ös üzemanyagot. A közúti közlekedés üzemanyagigényének 2,5 százalékát teszi ki az E85, ez a legmagasabb érték Európában, és 2008-ra a mai 10 százalékkal szemben az ország töltőállomásainak 25 százalékánál lehet majd megújuló üzemanyagot tankolni.
A tervek láttán a Saab autógyár tavaly piacra dobta a 9-5 BioPower turbómotoros modellt, amely ezer euróval drágább az azonos teljesítményű benzinesnél, de olcsóbb, mint a dízelautók. A svéd kormány döntése alapján a Saab 9-5 BioPower-tulajdonosok nem fizetnek városi úthasználati és parkolási díjakat, s céges autóként 20 százalékos adókedvezményben részesülnek.
Néhány hónapon belül Magyarországon is adottak lesznek a feltételek ahhoz, hogy a gépjármű-tulajdonosok nagyrészt növényi alapanyagból készülő üzemanyagot töltsenek autóikba. Megkezdődtek ugyanis az E85-ös üzemanyag minőségi előírásaival kapcsolatos egyeztetések, a követelmények még ősszel megjelennek a Szabványügyi Közlönyben, s folyik a jövedéki törvény szükséges kiegészítésének előkészítése is. Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára elmondta: az európai uniós tagállamok többsége az Egyesült Államokban kidolgozott és ott már széles körben alkalmazott szabványt követi, s lényegében Magyarország is ugyanezt a minősítési rendszert veszi át.
Ősztől tehát bárki elkezdheti a gyártást és a forgalmazást, ám így sem lehet az E85-ös üzemanyag hirtelen elterjedésére számítani. A jelenleg az utakon futó autók ugyanis ilyen magas arányban bioetanolt tartalmazó üzemanyaggal nem képesek üzemelni, ehhez több átalakítást is el kell végezni rajtuk. Igaz, ennek költsége nem túl magas, s Brazíliában, az Egyesült Államokban és néhány észak-európai országban – például Svédországban – a Ford, a Toyota, a Saab és a Volvo is bevezette a piacra a normál benzinnel és az E85-tel is közlekedni képes modelljeit.
Mindenesetre így is több évre lehet szükség ahhoz, hogy a hasonló modellek értékesítése olyan szintet érjen el, hogy az üzemanyag-forgalmazó cégeknek megérje benzinkútjaikat az E85-öst adó kútfejekkel, illetve a szükséges tartályokkal felszerelni. A Mol megkérdezett szakértői szerint egy-egy töltőállomás bővítésének költsége több tízmillió forint, így az üzemanyag-forgalmazók csak a biztos haszon reményében hajtanak végre beruházást.
Emellett az E85-ös gyártása valamivel még mindig drágább, mint a normálbenzin, illetve a gázolaj előállítása, ráadásul az energiatartalma mintegy 30 százalékkal alacsonyabb a hagyományos üzemanyagokhoz képest. Az ezen a téren élenjáró Svédországban az E85-ös üzemanyagra egyáltalán nem vetnek ki jövedéki adót. Magyarországon az adótörvények tavaly év végi módosításakor csak azt írták elő, hogy 2007. július 1-jétől literenként 8 forinttal több jövedéki adót kell fizetni azoknak a gyártóknak, amelyek benzinében a biorészarány nem éri el a 4,4 százalékot, míg gázolaj esetén ugyanezek a feltételek 2008. január 1-jén lépnek életbe. Ezzel a növényi alapanyagú összetevők bekeverése a benzinbe és gázolajba néhány százalék erejéig már gazdaságossá válik, s az így módosított üzemanyagokat a meglévő infrastruktúrán – kútfejeken – keresztül gond nélkül be lehet tölteni a forgalomban lévő járművekbe. Ugyanakkor az E85-ös csak ennél nagyobb támogatás mellett tudja majd felvenni a versenyt a hagyományos, illetve kismértékben módosított üzemanyagokkal. DK–NIG

VG