CIKKEK

Radikális borpiaci reform

Brüsszel öt év alatt 400 ezer hektár szőlőt vágna ki, megszűnhet a krízislepárlás

2006.06.23

A közösségi borrendtartás mélyreható átalakítására tett javaslatot az Európai Bizottság tegnap közzétett tervezetében. A Mariann Fischer Boel agrárbiztos által ismertett javaslat célja az uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban előállított borok világpiaci részesedésének visszaszerzése, valamint a borpiaci szabályozás egyszerűsítése.
A bizottság a borreform megvalósítására négy lehetséges modellt vázolt fel: az első kettő lényegében változatlanul hagyná a jelenlegi rendszert, a harmadik pedig a borpiac teljes körű deregulációját jelentené. Mivel ez utóbbi erősen kedvezőtlen gazdasági, társadalmi hatást eredményezne, ezért a bizottság a negyedik opciót, vagyis a borágazat jelenlegi rendszerének mélyreható reformját javasolja, amelyre Brüsszel tervezete szerint egy vagy két lépcsőben kerülhetne sor. Brüsszel azt tervezi, hogy a most vázolt elképzelések megvitatását követően ez év végén vagy 2007 elején konkrét jogalkotási javaslatot terjeszt be a reformra vonatkozóan.
A kétlépcsős változat reformintézkedései alapján újraindulna a kivágási program, amely szerint öt év alatt 400 ezer hektár szőlőültetvény (az EU szőlőtermő területének 12 százaléka) kivágására kerülne sor, legfeljebb 2,4 milliárd eurós támogatás igénybevétele mellett. A támogatás évente csökkenne, így ösztönöznék a programban önkéntes alapon részt vevő nem versenyképes termelőket arra, hogy már az első évtől kapcsolódjanak be a kivágási programba, és hagyják el az ágazatot. A telepítési jogok jelenlegi rendszerét – miszerint új szőlőt telepíteni csak akkor lehet, ha előtte azonos nagyságú ültetvényt kivágtak – 2013-ig meghosszabbítanák, azt követően teljesen megszüntetnék. (Az egylépcsős változat szerint a rendszert 2010. augusztus 1-je után vagy azonnal eltörölnék, illetve a jelenlegi kivágási program is megszűnne.)
A Brüsszel által javasolt reform megszüntetné a piacszabályozási eszközöket, mint például az élelmezési célú alkohol lepárlásához nyújtott támogatásokat. A krízislepárlást is eltörölnék, vagy helyette lehetővé tennék a tagországoknak, hogy nemzeti pénzügyi alapot használhassanak fel a megfelelő intézkedések finanszírozásához. A reformintézkedések kiterjednének a címkézési szabályokra is. Eszerint a jövőben engedélyeznék a szőlőfajtának és a szüret évének a feltüntetését a földrajzi jelzés nélküli borokon is. A tervezet értelmében az új borkészítési eljárások jóváhagyásáért a bizottság lenne felelős, illetve tilos lenne a bor alkoholtartalmát cukor felhasználásával növelni.
Elkerülhetetlen az uniós borreform, de az átalakításnak csak úgy van értelme, ha a változtatások növelik a versenyképességet – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Bár az unió jelentős borfelesleggel küzd, a hazai szakmai vélemények szerint önmagában nem vezetne eredményre a mennyiségi csökkentés (a szőlőterületek normatív kivágása), mert a kieső termelés helyét azonnal elfoglalnák az amerikai, a chilei, az ausztrál vagy a dél-afrikai borok. Ezért Magyarország csak olyan reformterveket támogat, amelyek a borszektor piacképességét javítják – hangsúlyozta a főtitkár. Erről már korábban egyetértés született az agrártárca és a borászati szakmai szervezetek között (VG, 2006. június 16.). Magyarország egyúttal sürgeti, hogy az unió keményebben lépjen fel az importborok ellen. Brüsszelnek többek között el kellene érnie, hogy a vízzel és gyümölcslevekkel felhígított amerikai termékek ne kerülhessenek borként forgalomba.
Horváth Csaba szerint a hazai borgazdaság számára elsősorban a szerkezetátalakítási, a marketing- és a promóciós támogatások lennének fontosak. Ezek előnyben részesítésével elérhető lenne, hogy az évi mintegy 3,5 milliárd forintnyi eddigi EU-forrást ezután is megkaphassák a piaci szereplők. A HNT egyetértene ugyanakkor a lepárlási dotációk és az export-visszatérítések fokozatos megszüntetésével.
Fenntartásokkal fogadja a 400 ezer hektárnyi szőlő kivágására vonatkozó EU-s terveket Kamocsay Ákos, az Ászár-neszmélyi Hegyközségi Tanács elnöke. Szerinte a gazdaságos magyar ültetvényterületet nem kellene csökkenteni, viszont jó lenne, ha a többi kivágásához a támogatások megmaradnának.

VG

   « vissza

Föoldal mail