Várhatóan az idei aratás után is folytatódik a májusban megkezdődött lisztáremelés. Az újabb árváltozások pontos mértékét a tényleges piaci helyzet határozza majd meg. A malmok az elmúlt hónapban már 5–15 százalékkal drágították a sütőiparnak értékesített ömlesztett liszteket a kilónként 40 forint alatti addigi átadási árakhoz képest. Mára pedig az áremelés elérte a kiskereskedelmi élelmiszerláncokat is: a kilónként 49 forintos, legolcsóbbnak számító liszteket kínáló szupermarketek is 59 forintra növelték áraikat, ez 20 százalék körüli drágítást tükrözött.
A molnárok elsősorban arra hivatkozva jelentették be májusi áremeléseiket, hogy az uniós intervenciós gabonafelvásárlási rendszer 25-30 százalékkal felhajtotta a búzaárakat a tavalyi betakarítás utáni ellenértékekhez viszonyítva (VG, 2006. április 28.).
Az intervenció lényege, hogy az EU minden év novemberétől megveszi a felajánlott terményeket az előre meghirdetett 101,31 eurós tonnánkénti indulóáron. Ez – figyelembe véve a tárolási költségeket is – ma mintegy 104 eurós árat jelent. A múlt évi aratáskor 21-22 ezer forintért lehetett búzát kapni, míg a közelmúltban a kétmillió tonnás in-tervenciós árualapból is került (vissza) felszabadított termény a magyar piacra a már említett 104 eurós (27 ezer forintnak megfelelő) tonnánkénti áron. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy az országban búzahiány alakult ki, miközben az intervenciós raktárak több mint kétmillió tonna terményt tárolnak. E készlet értékesítéséről azonban nem Magyarország, hanem Brüsszel dönthet.
Az intervenciós rendszer az idei betakarítás után is az egyik jelentős lisztárnövelő tényező lehet – mondta Makay György, a Gabonaszövetség tanácsadója. Ebben szerepet játszhat a forint gyengülése is, amely a 101,31 eurós induló intervenciós árat tonnánként akár 27-28 ezer forintra növelheti, szemben a tavaly novemberi 25-26 ezres szinttel. Ezért a várakozások szerint az idei aratás után a múlt évinél eleve magasabb árak alakulhatnak ki: a hazai devizában kifejezett intervenciós ellenértékből diszkontált (tárolási költségekkel csökkentett) felvásárlási árak legalább ezer forinttal haladhatják meg az egy évvel korábbi 21-22 ezer forintot.
További lisztdrágító hatása lehet annak, hogy a kormány az élelmiszerek 15 százalékos áfakulcsát 20 százalékra emeli – közölte a tanácsadó. Emellett a cégeknek júliustól többletköltséget okoz, hogy hatályba lép az az uniós rendelkezés, amely a búza és a feldolgozott gabona alapú élelmiszerek toxintartalmát maximumértékekhez köti. A szükséges vizsgálatok elvégzése pedig pluszkiadást jelent majd a vállalatoknak.
Makay György szerint a kisebb várható termés szintén árnövelő tényező lehet. Mint ismert, az előrejelzések 4-4,7 millió tonnás árumennyiséget jósolnak a tavalyi 5,1 millió helyett. A minőség egyelőre kérdéses, de több malomipari vállalkozás ettől függetlenül is átértékelheti beszerzési politikáját az elmúlt egy év rossz tapasztalatai nyomán. A cégek egy része ugyanis a tavalyi aratás után kevés terményt vett, később viszont már csak jóval drágábban jutott búzához a már említett drágulás miatt. A hosszabb távú készletezést ugyanakkor nehezíti, hogy az iparág banki megítélése továbbra sem kedvező – vélte a szövetség tanácsadója.

VG