CIKKEK

Magyar felvágott külföldi sertésből

A jó hazai disznót a határon túl adják el - Elcsendesednek a kistermelők óljai

2006.05.05

Míg a magyar disznóhúst japán és spanyol boltokban keresik, addig a hazai asztalokra egyre több külföldi húsból készült termék jut. A sertéstenyésztők közül csak a legnagyobbak képesek növelni az állományukat, míg a kisebbek óljai közül egyre több marad üresen.

Tavaly alig két százalékkal növekedett a magyar sertéshús- kivitel, ennél viszont jóval nagyobb, 30 százalékot is meghaladó léptékben nőtt az import. A behozatal az EU-csatlakozás előtti évben 27 ezer tonna volt, ez a mennyiség azonban 2005-re több mint kétszeresére emelkedett.

Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a magyar disznó nem versenyképes külföldön. A jó minőségű magyar sertésből készült tőkehúst a Távol-Keleten, Japánban is el lehet adni, míg a zsíros disznók sonkáját Spanyolországban kedvelik. Jankó Ferenc, az ebben az üzletágban is tevékenykedő, kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. vezérigazgatója elmondta: a magyarok évente mintegy tízezer tonna csontos sonkát szállítanak az Ibériai félszigetre, ennek 60-70 százaléka Kiskunfélegyházáról indul útnak. A vezérigazgató szerint a kereslet alapján még növelhető lenne a sonkakivitel, amit csak a kövér sertések többi részének hasznosítási gondja fékez.

A feldolgozók alapanyag-mérlegére jótékonyan hat az olcsó hús importja. Havonta mintegy 500 tonna húst hoznak be. Ennek zöme feldolgozva kerül be a húskészítményekbe. Ezenkívül egyre növekvő mennyiségben érkezik az országba élő sertés is, főként Hollandiából és Lengyelországból. A KSH, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) és a Hússzövetség adatainak elemzéséből kiderül: immár tartósnak tekinthető, hogy Magyarországon az élő sertés és sertéshús együttes export-import egyenlege a mennyiséget tekintve negatív. A kevés hazai sertést importállatokkal pótolják a vágóhidak. (Több vágóhíd maga is neveltet sertést.) Az AKI adatai szerint az idén áprilisban, a tavalyi adatokkal összevetve, az élő sertések importja megduplázódott. Április második hetében például több mint 11 ezer sertést hoztak az országba, míg egy évvel korábban csak 5500-at. Az EU csatlakozás előtti évben az élő sertés importja nem volt számottevő, a behozatal 2004 közepétől erősödött fel. A szakemberek szerint tavaly az import sertések ára a magyarországi vágóhidak kapujában még magasabb volt, mint a hazaiaké, 2006 elején azonban megfordult a trend.

Az élő sertés és a hús exportjából származó bevételek növekedtek az elmúlt három évben. A mennyiséget tekintve a sertéshúskivitel ugyan 2004-ben kissé csökkent az előző évhez viszonyítva, ám a kedvezőbb exportárak miatt az export értéke 3,5 százalékkal nőtt. A kolbász és a szalámi kivitele mennyiségben folyamatosan csökkent az előző években (2005-ben 70 százaléka volt a 2003-asnak), a bevételek a magasabb árak miatt mégis emelkedtek vagy a mennyiségnél kisebb mértékben estek vissza. A KSH adatai szerint az élő sertés kivitele 2005-ben az erőteljesen növekvő horvát és bosnyák szállítások miatt 32 százalékkal emelkedett 2004-hez képest. Zádori László, a VHT titkára elmondta: alkalmanként jelentős mennyiségű állatot sikerül Romániába és kevesebbet Görögországba szállítani. Jelenleg, éves szinten, hetente háromezer élő sertés kivitelével számolnak.

A hazai sertéshús iránt folyamatos volt a kereslet az elmúlt három évben, amit a baromfitermékek csökkenő eladásai nem befolyásoltak. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára szerint a vágóhidak átadási árai sem emelkedtek, sőt a baromfiárak csökkenése miatt inkább sertéshús árakból is engedni kellett.

A VHT rövidebb távon a sertéstermelés stagnálásával számol, a jelenlegi mintegy 3,5 milliós állomány legfeljebb 20 százalékos növelését tartja elképzelhetőnek. A sertéstartók köre azonban jelentősen megváltozik. A háztáji sertések és kisebb állományok lassan eltűnnek, és helyükre a nagyobb telepek lépnek. A VHT adatai szerint az évente száznál kevesebb sertést eladó tenyésztők száma négy év alatt a felére esett, és növekedést csak az igazán nagy sertéstartók tudtak elérni.

Zádori László elmondta, hogy az állattartók egyelőre nem is tudják, honnan teremtsék elő az idén és legkésőbb jövőre a környezetvédelmi előírások miatt kötelező környezetvédelmi beruházásokra a pénzt. Mintegy félezer nagyobb telep esetében ez 150 millió forinttal számolva 75 milliárd forintot jelent. A szakember szerint, ha tartós maradna a sertéstenyésztés jelenlegi jövedelmezősége, akkor ez a beruházás hét év alatt térülhet meg.

Czauner Péter - Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail