CIKKEK

Mik a magyar liberalizációs érdekek?

Előtérbe kerülhetnek a szabadkereskedelmi megállapodások

2006.05.05

Liberalizáció. A magyar mezőgazdaság számára kedvező hatása is lenne annak, ha a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) dohai liberalizációs fordulója a jelenlegi céldátumhoz képest később zárulna le – derül ki abból az értékelésből, amelyet Major István magyar WTO-nagykövet adott a Világgazdaságnak. Ugyanis ebben az esetben a mezőgazdaság éveket nyerne arra, hogy lábra álljon és erősítse versenyképességét. Erre nem is csak a világpiacon volna szüksége, hanem főként az Európai Unión belül – tette hozzá a nagykövet.
Major úgy látja, ha az elkövetkező hat-nyolc hét intenzív erőfeszítései ellenére sem sikerül az előrelépés a tárgyalásokon, akkor nagy vonalakban három irányba mehet el a folyamat. Vagy egy évvel kitolják a határidőt (ehhez az amerikai kongresszusnak kell felhatalmazást adnia az elnöknek), vagy egy hosszabb hibernációs folyamat indul be, s csak 2008–2009 táján kezdődnek újra az alapvetően a kialakult eredményekre épülő tárgyalások, vagy folytatás nélkül berekesztik a fordulót – vázolta Major a lehetséges forgatókönyveket. A magyar WTO-nagykövet szerint ez utóbbira, azaz a totális kudarcra azonban kicsi az esély.
A magyarok számára a számos tárgyalási téma közül a legfontosabb a mezőgazdasági piacra jutási feltételrendszer jövőjéről szóló kérdéskör. Ezen a területen az Európai Unió által tavaly októberben benyújtott ajánlat már nagyon közel van ahhoz a határhoz, ameddig el tudunk menni a piacnyitásban komoly érdeksérelem nélkül – fogalmazott Major. A kérdéskörön belül is főként az érzékeny termékek kérdése a döntő, az, hogy a végső alku eredményeként mely ilyen jellegű termékeink kerülnek be a csomagba.
Ehhez képest másodlagos, bár ugyancsak offenzív érdekünk fűződik az iparivám-csökkentéshez, hiszen a magyar külkereskedelmi passzívum ázsiai viszonylatban keletkezik, és az érintett ázsiai országokra jellemző, hogy az uniósnál magasabb vámszintekkel operálnak, ráadásul hatékony a feldolgozóiparuk. Mindezek fényében érthető, hogy Magyarország alapvető érdeke az ipari vámszintek jelentős csökkentése – mutatott rá Major.
A szolgáltatáskereskedelem terén érdekeink elsősorban a kelet-, illetve délkelet-európai területen meglévő komparatív előnyeink megőrzése miatt vannak; a földrajzi eredetmegjelölés terén több magyar exportcikk érintett; a szabályozásban pedig a többi között az antidömpingre vonatkozó szabályok kérdésköre lényeges számunkra. A magyar exportot is egyre többször sújtják antidömping-intézkedések – ez a fajta védelem rohamosan terjed szerte a világban; míg 15 éve még jószerivel csak az USA, Kanada és az EU alkalmazta, ma már több mint negyven ország, köztük olyan kereskedelmi nagyhatalmak is, mint India, Egyiptom, több dél-amerikai ország, s a WTO-csatlakozáshoz közelítő Oroszország is.

A hibernálás következményei

Érdekes helyzet állhat elő, ha válságba jut a liberalizációs forduló. Ugyanis akkor a piacnyitás más formáira kell helyezni a hangsúlyt – ennek eszközei pedig a szabadkereskedelmi megállapodások.
Ebben az USA – amely évtizedekig ellenezte az ilyen megállapodásokat – az utóbbi években nagyon aktívnak bizonyult, s hasonlóképpen köti sorra az ilyen egyezményeket Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Szingapúr is.
Ha a dohai forduló hibernációs állapotba kerül, akkor vélhetően az EU is aktivizálja magát – mondta Major István, hozzátéve: a magyar érdekek főként Kelet- és Délkelet-Európa, valamint Ázsia viszonylatában diktálnának ilyen megállapodásokat.

VG

   « vissza

Föoldal mail