Budapest, 2003. május 7. (MTI- A mezőgazdaság hazai támogatási előirányzatának a csatlakozás évében el kell érnie a 300 milliárd forintot ahhoz, hogy az uniós mellett nemzeti támogatásokra is jusson - véli Halmai Péter, a Szent István Egyetem gödöllői agrártudományi karának professzora.

A professzor számítása szerint az EU-s agrártámogatások a csatlakozás első évében mintegy 140 milliárd forintot tesznek ki, amelyet a csatlakozási szerződés alapján további 80-90 milliárd forint uniós jellegű támogatással lehet Magyarországnak kiegészítenie. A büdzsének az unió vidékfejlesztési támogatásaihoz 15-20 milliárd forint társfinanszírozást kell biztosítani, így az integráció összesen 235-245 milliárd forintnyi többlet agrártámogatást jelent.

Halmai Péter úgy véli, hogy az EU az integráció első három évében rugalmasságot mutat majd a nemzeti támogatások tekintetében, azaz több olyan szubvenció is fenntartható a jelenlegi több mint száz jogcímből, amit egyébként később nem engedélyeznek és a tagállamok nem alkalmazhatnak.

A jövő év május elsejei csatlakozást követően négy hónap áll Magyarország rendelkezésére ahhoz, hogy bejelentse igényét saját támogatásaira. Ezeket elvileg csak beruházási, struktúrajavítási, foglalkoztatási, környezetvédelmi céloknál lehet alkalmazni, ám megvan az esély arra, hogy Brüsszel szemet huny egyes agrárpiaci ügyeket érintő dotációk felett is.

- Mivel az integráció számos mezőgazdasági ágazatban nehézségekkel járhat majd, ezért rendkívül fontos az agrártámogatási rendszerben kellő mozgásteret hagyni - hangoztatta az egyetemi tanár. A jövő évi költségvetésben reálisnak tekinthető a 300 milliárd forintos teljes agrártámogatási keret. Az idén 235 milliárd forint áll az agrártámogatási rendszer rendelkezésére, amiből a Sapard támogatások több mint 20 milliárd forintot tesznek ki.

Halmai Péter utalt arra, hogy az EU a garanciaalapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatásoknál lehetőséget biztosít átcsoportosításra. A 2004-es 38 milliárd forintos keret 20 százalékát fel lehet használni a nemzeti büdzséből finanszírozott uniós jellegű támogatásokra, azaz a közvetlen kifizetések 30 százaléknyi kiegészítéséhez. Mivel a vidékfejlesztési támogatásoknak ez a csekély része mindössze mintegy 7 milliárd forinttal könnyítené a 80-90 milliárd forintos kiadást, ráadásul a források felhasználása is rugalmasabb és hatékonyabb a vidékfejlesztési jogcímen, mint közvetlen támogatásként, ezért nem célszerű az átcsoportosítás.

A garanciaalap vidékfejlesztési támogatásai az agrár-környezetvédelmet, a kedvezőtlen adottságú térségeket, a korkedvezményes nyugdíjazást, a mezőgazdasági területek erdősítését, termelői szervezetek létrehozását, az állat- és környezetvédelmi előírások teljesítését segíti.

A professzor szerint a csatlakozás követően a mezőgazdaságban egyrészt jelentős exportlehetőségekkel, másrészt a kivitel szerkezetének kedvezőtlen változásával lehet számolni. Az integráció hatására növekvő gabonaárak a közvetlen támogatást élvező ágazat versenyképességét javítják, ez pedig pozitívan hathat a gabonakivitelre. Valószínű, hogy az ugyancsak közvetlenül támogatott olajos magvakat termelők is áttérnek a gabona termelésére, ugyanis az olajos magvak importjára bevezetett vámkedvezmények az árakat leverve csökkentik majd a termény jövedelmezőségét.

- Jelentősen csökkenhet a sertés- és baromfihús termelése az erős uniós konkurencia miatt - jelezte a professzor. Az egyetemi tanár a baromfihús kivitel mérséklődésére számít, a sertéságazat exportja akár teljes egészében megszűnhet. Az állattenyésztés visszaesése mérsékli a takarmánygabona-szükséglet, ami ahhoz vezethet, hogy a feleslegessé váló takarmánynövények az exportban a kis hozzáadott értékű termények részarányának növelésével ronthatják a kivitel összetételét.

Halmai Péter kitért az agrárkvótákra. Elsősorban a szántó bázisterület, valamint a cukortermelési korlát lehet majd "szűkös". A közvetlen mezőgazdasági támogatások alapjául szolgáló 3,487 millió hektáros szántóterület megszabásakor az 1999-es esztendőt vették figyelembe, amikor az utóbbi 20 évet tekintve a legalacsonyabb volt a vetésterület. A bázisterületnek korlátozó jellege nincsen, ugyanakkor nem mindegy, hogy a piaci agrártámogatások 70 százalékát kitevő közvetlen támogatások mekkora szántó alapján járnak. A cukorkvótát tekintve a jelenlegi mintegy 350 ezer tonnás évi cukortermelés 50 ezer tonnával bővíthető, ám mivel a magyarországi árak jelenleg 50 százalékkal alacsonyabbak az unióénál, ezért a termelés gyorsan elérheti a felső határt.

A szakember szerint a jelenlegi termelési szintet 1,946 milliárd kilogrammon rögzítő tejkvóta valószínűleg nem korlátozza majd a jövőbeni termelést, ugyanis a magyarországi árak már most meghaladják az unió legtöbb országáét, és a közös agrárpolitika reformja további árcsökkenést vetít előre. Amennyiben valóban olcsóbbá válik a nyerstej, akkor fokozódhatnak a versenyképességi gondok és csökkenthet a termelés.

Halmai Péter a kertészeti ágazat kapcsán csak részben osztja azokat optimista várakozásokat, amelyek szerint a zöldség-gyümölcs termékeknél korlátlan keresletre lehet számítani az uniós csatlakozást követően. Valóban nincsen felső korlát az ágazat kivitelét illetően az EU-ban, ám a közel-keleti és észak-afrikai országokból érkező termékekkel nem lesz könnyű versenyezniük a magyar áruknak - mondta a professzor.

MTI