Bár még folyik az FVM szorgalmazta etikai kódex egyeztetése, a feldolgozók máris csak kiindulópontként tudják azt elfogadni. A felek még az aktuális szöveget sem ugyanúgy ismerik.

Az öAz élelmiszeripar nem teljesen elégedett a kereskedelmi járulékok korlátozására vonatkozó szabályokkal, de kiindulási alapként el tudja fogadni azokat – fogalmazott Piros László, az Élel-miszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. A szervezet elnöksége már határozott a kódex aláírásáról, míg a másik oldalon álló kereskedők az FVM korábbi nyilatkozatai szerint február 28-ig kaptak időt arra, hogy döntsenek a kérdésben.
A szakértői számítások szerint ma a kereskedők az élelmiszer-ipari beszállítóktól a kis- és nagykereskedelmi árréssel megegyező nagyságú jutalékot kérnek. Ez utóbbi 20-25 százalékot tehet ki, így a különböző visszatérítések nagysága is ennyire becsülhető. Tehát a kereskedőknél maradó két tétel együttesen az 1800 milliárd forintos éves élelmiszer-forgalom 40-50 százalékát, vagyis akár 700-800 milliárd forintot is kitehet, a feldolgozók szerint túlzott nagysága miatt szabályozásra szoruló „polcpénz” pedig 300-400 milliárdra rúghat.
A kereskedelmi árrés és a járulékok összesen 40-50 százalékos forgalomarányos mértéke a nyugat-európai piacon is megfigyelhető, de ott a két összetevő súlya másként alakul. Míg nálunk a boltokat fele-fele arányban finanszírozzák a vásárlók és a beszállítók, addig az Éfosz információi szerint az EU fejlettebb országaiban 65-35 százalékos a megfelelő viszonyszám, vagyis ott a „kereskedelmi sarcok” szerepe kisebb. A magyar élelmiszeripar szempontjából a mostani helyzet különösen azért fájó, mert az ágazat 2500 milliárdos árbevétel mellett tavaly mindössze 30-40 milliárd forintos nyereséget ért el.
Az FVM etikai kódexének öszszeállítói eredetileg az átadási ár 5-10 százalékában maximálták volna a kereskedelmi járulékokat (VG, 2005. november 7.). E megoldás azonban szakértők szerint a gyakorlatban alkalmazhatatlan lett volna, mivel a háttérkondíciók termékenként és üzletenként változnak. Ezért született az a kompromisszumosnak tartott megoldás, amely szerint a jövőben csak valós szolgáltatásokon és forgalmon alapuló járulékokat lehetne kérni.
A kódex emellett úgy rendelkezne, hogy a járulékokról a feleknek előre meg kellene állapodniuk, s a kereskedők csak olyan jogcímeken tarthatnának igényt visszatérítésekre, amelyeket az APEH valós gazdasági eseményekként elfogad. A beszállítóknak ugyanis eddig sokszor olyan díjakat kellett fizetniük, amelyek kapcsán az adóhivatal vitatta, hogy a kiszámlázott öszszegekért valós ellenszolgáltatásokat kaptak. Így a kifizetett járulékokat a kiszolgáltatott cégek nem számolhatták el költségként, és azok után nem igényelhették vissza az áfát sem.
A Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megítélése szerint most a konszenzuskeresés időszaka van, s a tárgyalások menetét semmiféle számháborúval nem kívánja befolyásolni – mondta el lapunknak Vámos György, a szövetség főtitkára. Mint megtudtuk, az OKSZ választmánya éppen ma foglalkozik a kérdéssel, hogy a február végi határidőre döntés születhessen. Az egyezség azonban még aligha van közel, hiszen a tervezet aktuális szövegét is másként ismerik a felek. Vámos György szerint például a legutóbbi változatban az APEH szó nem is szerepel.

VG