A kereskedők felfüggesztenék az FVM által szorgalmazott agrárgazdasági etikai kódex kidolgozását, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne annak egyes részeit hasznosítani a friss kereskedelmi törvény által megkövetelt beszállítói etikai kódexben.

Az agrárgazdasági etikai kódex kidolgozásának felfüggesztését kérik a kereskedők az FVM-től – tudta meg a Világgazdaság. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta: azért kell szüneteltetni a munkát, mert az új kereskedelmi törvénybe (Kt.) egy módosító indítvánnyal az utolsó pillanatban olyan passzus került, amely előírja a kereskedőknek, hogy állítsanak össze egy másik etikai kódexet beszállítói kapcsolataik szabályozására. E dokumentumot el kellene fogadtatniuk a Gazdasági Versenyhivatallal is.
Az agrárgazdasági etikai kódex kidolgozását Gráf József agrárminiszter még tavaly nyáron kezdeményezte. A legfontosabb cél az volt, hogy megállítsák a sokszor silány minőségű importáruk beáramlását, és javítsák a hazai gyártók (elsősorban a mezőgazdasági termelők) piaci pozícióit. Az FVM által koordinált munka így nemcsak a kereskedőkre és a velük közvetlen kapcsolatban álló feldolgozókra, hanem az agrárgazdálkodókra is kiterjedt. A minisztérium a kódex összeállítását eredetileg a múlt év őszére ígérte, de az előkészítő egyeztetések egészen a közelmúltig tartottak.
A kereskedők ma sincsenek a készülő agrárkódex ellen, csak meg akarják vizsgálni, hogy a két dokumentumot miként lehet összehangolni – közölte Vámos György. Az OKSZ már meg is kezdte annak tisztázását, hogy a Kt.-ben előírt kódexbe minek kell bekerülnie, és milyen átfedések lehetnek az agrárgazdasági anyaggal. Ez utóbbi kétségtelenül bővebb szabályozást tartalmazna, mivel – összhangban az FVM elképzeléseivel – az agrártermelői érdekeket kiemelten kezelné. Ugyanakkor a kereskedők fő agrárbeszállítói az élelmiszer-ipari cégek, így a Kt.-ben rögzített kódex alapvetően a kereskedelmi-feldolgozói kapcsolatokkal foglalkozna.
A mezőgazdasági termelők egyetértenek az eddig kialakított, kompromisszumos munkaanyaggal – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Információink szerint hasonló álláspontot képvisel az élelmiszeripar is. Egyes ágazati szakértők viszont a mai helyzetet úgy értelmezik, hogy a kereskedők a Kt.-ben előírt kötelezettségekre hivatkozva ki akarnak bújni az elfogadás alól.
Az agrárkódex elkészült, és arra szeretnénk rávenni a meghatározó kereskedelmi cégeket, hogy azt fogadják el – mondta Sirman Ferenc, az FVM kabinetfőnöke. A tárca érvelése szerint a Kt. csak júliusban lép hatályba, és további hat hónapba (vagyis mához képest legalább egy évbe) telhet, amíg az ott előírt kódex összeáll. Emellett a tárca saját anyagát jóval átfogóbbnak tartja, és úgy véli: a kereskedők a másik anyagban nem tudnának minden agrárgazdasági kérdést megfelelően kezelni.
Információink szerint az FVM-es változatban korábban kompromisszum született az úgynevezett kereskedelmi visszatérítések korlátozásáról is. A munkaanyag kezdetben a díjak mértékét az átadási árak 5-10 százalékában maximálta volna (VG, 2005. november 7.), de ezt a kereskedők elutasították a termékenként eltérő piaci sajátosságok miatt. Ezért az agrárkódex konkrét arányok helyett most azt rögzíti, hogy az üzletek csak „indokolt nagyságú” hozzájárulásokat kérhetnek, a visszatérítési jogcímeket pedig a számviteli előírásokhoz és a valós költségekhez kell igazítaniuk.

Hazafi László - VG