Csődöt akar jelenteni a legnagyobb hazai malátagyár, az Albadomu. A csaknem hétmilliárdos tartozást felhalmozó cég még nem fizetett az árpáért a beszállítóknak. A termelők inkább olyan új tulajdonost szeretnének, aki fizet.

A legnagyobb hazai malátatermelő, az Albadomu bőcsi gyárában a gázt már karácsony előtt kikapcsolták. A dunaújvárosi feldolgozó pedig a napokban marad villany és gáz nélkül. A 6,6 milliárd forint adósságot felhalmozó dunaújvárosi Albadomu Bt. tulajdonosát az árpatermelők büntetőperbe akarják hívni, ha a hétfőre tervezett egyeztető tárgyaláson nem rukkol elő számukra elfogadható javaslattal, ugyanis szerintük a nekik járó pénzt off-shore cégeken keresztül kivitte az országból.

A múlt év elején kezdődtek a bajok az Albadomuval. A termelők úgy tudják, hogy a német kézen lévő cég számára túl nagy falatnak bizonyult a Borsodi Sörgyár malátaüzemének megvásárlása, hiszen közben fejlesztéseket kellett végrehajtania a dunaújvárosi és a bőcsi termelőegységénél is. Fehér Imre, a Borsodi Sörgyár kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy cége - és tudomása szerint a többi magyarországi sörgyár is - rendben fizetett a malátáért az Albadomunak. A bt. viszont mintegy kétszáz árpatermelőnek tartozik, az adósság behajtása érdekében a gazdálkodók alföldi és dunántúli csoportot alakítottak. Sipőcz András, a Balatonfői Szövetkezeti Szolgáltató Rt. elnök-igazgatója, a dunántúli gazdálkodók képviselője szerint nem kizárt, hogy fedezetelvonás történt. Gazdasága évtizedes kapcsolatban áll a dunaújvárosi malátagyárral, és 2005 elejéig az Albadomura nem lehetett panasz. Az év elejétől mindez megváltozott. Azóta a termelők is óvatosabbak lettek. Sipőcz András, mivel cége árparaktározást is vállalt, társainál többet tudott az Albadomu pénzügyi gondjairól. Ezért, ahogy mások is, az értékesítési szerződés ellenére vonakodtak az árpát átadni. Szeptemberben azonban az összes szállító körfaxot kapott az Albadomu ügyvezetésétől, hogy Helmut Weissheimer, a német tulajdonos tőkét emel, illetőleg a hitelező bankokat megfelelő fedezetről biztosította, és ez fedezetül szolgál az árpa vételárára. Ekkor a balatonfői cég (ahogy mások is) leszállította az árpát. Sipőcz szerint hiba volt, mert a korábbi 30-35 milliós követelésük így már 100 milliósra növekedett.

Az Albadomu egyébként ügyesen járt el, mert az árpát egy bankon keresztül közraktárra vette meg. A bank hitelt folyósított az Albadomunak, amelyet a bt. nem a vételár kiegyenlítésére fordított. A balatonfőiek - ahogy a többiek, szlovák és cseh termelők is - ezek után hoppon maradtak, mert az áruhoz sem juthattak hozzá. Az ugyanis jog szerint azé, aki a közraktárba helyezte, és ez az Albadomu. A dunaújvárosi cég tartozása meghaladja a 6,6 milliárd forintot.

Az Albadomu csődbe szeretne menekülni, hogy a csődvédelem alatt megegyezhessen a hitelezőivel. Az eljárás megkezdése előtti egyeztetésre hétfőn Budapesten kerülne sor. Információink szerint az Albadomu egyfajta hitelnyújtással, tőkeemeléssel már ajánlatot tett az adósság rendezésére. Ezt a termelők üres ígérgetésnek tekintik.

Sipőcz András és a termelők többsége attól tart, hogy ha az ügy felszámolással végződik, akkor a bankok - a már megkötött egyezségeik révén - a követeléseik felét megkapják, a termelők viszont egy fillért sem látnak. Ha egyezségre jut a hitelezők többsége, akkor a csődeljárás keretében hozzájuthatnak pénzük egy részéhez. Az alföldi termelők ma Mezőkövesden, a dunántuliak pedig Balatonfőkajáron egyeztetnek arról, hogy hétfőn Budapesten milyen álláspontot képviseljenek.

Sipőcz Andrástól megtudtuk azt is, ha az Albadomu megmarad, s nem rendezi az adósságot, akkor a magyar termelők többsége nem szállít árpát. Megtudtuk azt is, hogy a mai és a holnapi termelői gyűlésen Juhász Gábor, egy egyelőre a céget megnevezni nem kívánó menedzser elmondja, hogy árajánlatot kívánnak tenni az Abadomu megvásárlására. A szakember munkatársunknak elmondta, hogy az ajánlat tartalmazza a bankokkal és a termelőkkel kötött tartozás rendezésének tervét is. Mintegy kétmilliárd forintos tőkeemelés mellett a termelőkkel szemben fennálló tartozást is átvállalnák, és egyelőre nem részletezett módon a banki tartozást is törlesztenék. Úgy tudjuk, hogy a termelők számára ez elfogadható lenne. Számukra a másik járható út, ha kormányzati segítséggel termelői tulajdonba juthatnának.

A malátaüzlethez értők szerint a magyar piacért folytatott versenyben megtörténhet, hogy a német Weissheimer-csoport helyébe a francia Malteurope, a szintén francia Soufflet (neki Nagykanizsán már van egy évi 22 ezer tonna malátát gyártó üzeme), a francia-svájci Boortmalt vagy az amerikai-francia Cargill lép. A hazai sörgyárak egyelőre "távolról" figyelnek, de bárhogy is végződik az Albadomu ügye, továbbra is itthon szeretnék beszerezni a malátát.

Kindl Gábor, az Albadomu ügyvezetője az eddig történtekről nem kívánt lapunknak nyilatkozni. Annyit azonban elmondott, hogy a 80 ezer tonnás magyar piacon 37 ezer tonna malátát adnak el, miközben a 120 ezer tonnás termelésük többi részét Kazahsztánba, Üzbegisztánba, Grúziába szállítják.

Czauner Péter - Népszabadság