CIKKEK

Jövőre nyit az első magyar Aldi

Tovább éleződhet a hazai diszkontláncok versenye

2006.01.04


Egy év múlva nyithatnak az első Aldi-üzletek Magyarországon. A majdani vezetők betanítása már megkezdődött, s különféle részinformációkból úgy tűnik: kezdetben Auszriából látnák el a boltokat áruval.

Bár már decemberben nyilvánosságra került, hogy Európa legnagyobb diszkontlánca, a német Aldi vagyonkezelő céget hozott létre Magyarországon (VG, 2005. december 8.), Armin Burger, a lánc osztrák leányvállalatának elnöke a Wirtschaftsblattnak csak most jelentette be, hogy immár egészen konkrét tervek vannak a terjeszkedésre. A felső-ausztriai Sattledtben található vállalati raktárközpontot kibővítették, s megkezdték a majdani magyar vezetők betanítását is.
Szlovéniában az Aldi, a többi országban, így Ausztriában is alkalmazott Hofer márkanevet használva decemberben jelent meg, s az ottani boltok ellátását az osztrák központ végzi. A tizenegy üzlet első tapasztalatai alapján az osztrák vezető szerint ugyanezt a logisztikai megoldást alkalmazzák majd hazánkban is. Ennek némileg ellentmond, hogy a csoport már hónapokkal ezelőtt megvásárolt egy 150 ezer négyzetméteres telket Biatorbágy közelében, ahol állítólag magyarországi logisztikai központjukat építik majd meg. Igaz, december elején a biatorbágyi önkormányzatnál még nem tudtak ilyen elképzelésről, s a német cég építési engedélyt sem kért a térségben.
Egy esetleges nagyobb építkezésre egyébként sem lenne már sok idő, hiszen a most nyilvánosságra hozott tervek szerint az első magyarországi üzletek 2007-ben nyithatnak. Egyelőre azonban nem dőlt el, hogy milyen nevet olvashatunk majd a bejáratok felett: a nemzetközi terjeszkedésben mostanság inkább az Aldi nevet használja a csoport, ugyanakkor régiónkban eddig a Hofer márkát vezették be.
Magyarország után a már így is 15 országban 6600 boltot működtető lánc Görögország meghódítására koncentrál. Ennek megfelelően a majdani görög vezetők képzése is már most, a magyarokéval párhuzamosan folyik.
Az intenzív terjeszkedés elsődleges kiváltója a németországi forgalom visszaesésének kompenzálása: az első fél évben a csoport anyaországi forgalma 4 százalékkal esett. Ennek érdekében Nagy-Britanniában jókora terjeszkedésbe kezdtek, Németországban pedig az Európában a második helyen álló Lidlhez hasonlóan olcsó mobiltelefonálási lehetőség árusításával igyekeznek pozícióikat megerősíteni.
A diszkontláncok mind élesebb versenye Nyugat-Európában is a hipermarketek elterjedése után volt jellemző. Egy Aldihoz hasonló méretű és tőkeerejű lánc hazai piacra lépése még rosszabb helyzetbe hozhatja a kisebb független üzleteket, illetve az olyan szupermarketláncokat, mint a Spar vagy a beszerzési társulásként működő CBA, illetve Coop. Mivel az új kereskedelmi törvény szerint a jövőben minden 3 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlet felépítésére kiadott engedély előtt az érintett önkormányzatoknak ki kell kérni a helyi regionális fejlesztési tanács véleményét a beruházásról, a következő években alighanem a kisebb diszkontüzleteknek áll majd a zászló.
Hazánkban jelenleg négy diszkontlánc működik: a Penny Market, a Profi, a Plus és a Lidl. Közülük 2004-ben a Rewe csoporthoz tartozó, tavaly hat üzletet is nyitó Penny Market érte el a legnagyobb árbevételt, az ACNielsen piackutató cég becslései szerint közel 130 milliárd forintot. A Tengelmann érdekeltségébe tartozó Plus-üzletek 2004-es forgalma elérte a 91 milliárd, a Profié pedig a 38 milliárd forintot. A hírek szerint 2004 novemberében piacra lépő, a nyilvánosságtól mindeddig igencsak elzárkózó Lidl első éve is jól sikerült, bár forgalomban aligha érte el a korábban piacra lépőket.


Az Aldi a mai napig alapítói, Karl és Theo Albrech ellenőrzése alatt van. Az olcsóságra építő, pénzügyi adatait szigorúan őrző lánc üzleti sikeréről sokat elárul, hogy tulajdonosai messze a leggazdagabb német állampolgárok.

Kapcsolódó link: VG

   « vissza

Föoldal mail