Csoda kellene ahhoz, hogy végleges megállapodás szülessen a WTO ma kezdődő és a hét végéig tartó miniszteri értekezletén – véli Celso Amorim brazil külügyminiszter, aki szerint az EU eddigi ajánlata elégtelen. Márpedig Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztosa szerint Brüsszel nem tud továbbmenni az agrárvámok 46 százalékos csökkentésénél, sőt emlékezetes, hogy Franciaország és egyes más tagállamok már ezt sem lennének hajlandók elfogadni. A 46 százalékos vámleépítést nemcsak Brazília, hanem az Egyesült Államok és a többi nagy tengerentúli termelő is kevesli, különösen azért, mert az áruféleségek 8 százaléka – a marhahústól a tejtermékeken át a zöldségekig – az úgynevezett „érzékeny termékek” körébe tartozna, és ily módon kimaradna a piacnyitásból. A Világbank szakértői úgy vélik, legfeljebb két százalék lehet globális szinten a kivételezett termékek köre, ellenkező esetben semmi értelme sincs a liberalizációnak.
Magyarország számára az Európai Unió legutolsó, a mezőgazdasági piacnyitásra vonatkozó javaslata jelenti az elviselhetőség felső határát, többet nem tudunk adni - nyilatkozta a Világgazdaságnak Major István, Magyarország kereskedelmi megbízottja. Mint hozzátette: a magyarok arra biztatják a brüsszeli bizottság tárgyalóit, hogy a partnerektől minél több koncessziót próbáljanak kicsikarni. Az engedmények viszonzását sürgető uniós álláspont szerint Washingtonnak követnie kellene az európai példát a legszegényebb országok termékeinek kedvezményes elbírálásában, a fejlődőknek pedig az ipari termékek és a szolgáltatási piacok megnyitására kellene kötelezettséget vállalniuk – hangoztatja Mandelson. Ezzel egyetért az európai kamarai szövetség, az Eurochambres is; Christopher Leitl elnök sürgeti, hogy a WTO-tárgyalásokon ne kizárólag az agráriummal foglalkozzanak.
Major István biztatónak mondta ugyanakkor, hogy kezdenek összeállni az úgynevezett fejlesztési csomag egyes elemei: pár napja a tagállamok újabb tíz évre mentessé tették a TRIPS (a szellemi tulajdonjogok védelmét szolgáló egyezmény) hatálya alól a legkevésbé fejlett országokat, lehetővé tették, hogy a saját gyógyszeriparral nem rendelkezők továbbra is hozzájuthassanak olcsó gyógyszerekhez, s a japánok is csatlakoztak a kezdeményezéshez, hogy kvóta- és vámmentes bejutást nyújtanak ezen országok minden árucikkére. A fejlesztési csomag sikere útjában az USA állhat, néhány termékkel – például a cukorral, a gyapottal – kapcsolatos álláspontja miatt.
Nemcsak a WTO másfél száz tagállama közötti alku esélyét, hanem annak hatását illetően is egyre borúlátóbbak az elemzők. A Világbank közgazdászai két évvel ezelőtt még arról beszéltek, hogy éves szinten 800 milliárd dollárral lódíthatja meg a világgazdaságot az agrárpiacok liberalizálása, ma viszont már csak 96 milliárdra számítanak. Igaz, még így is hozzáteszik, hogy a megegyezés következtében 300 millióval csökkenhetne világszerte a szegénységben élők száma. Az esetleges megállapodás értékét azonban korlátozza, hogy a fejlett országok nem a tényleges, hanem a maximális vámszint csökkentésére vállalnának kötelezettséget, és a szubvencióknál is csupán csökkentésről, nem megszüntetésről beszélnek.

VG