Immár teljesen leálltak az Új-MiZo Rt. pécsi üzemének gépsorai, utoljára - november végén - a sajtgyártással foglalkozó ömlesztőüzemben szűnt meg a termelés. Mint arról írtunk, a Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó két tejfeldolgozó cég, a MiZo és a szegedi Sole Hungária Rt. egyesült, és ezzel párhuzamosan a MiZo üzemeiben - gazdasági megfontolásból - leállították a termelést.

A pécsi gyáregység bezárása következtében nyár óta 238 dolgozót bocsátottak el a MiZótól. A leépített alkalmazottak megkapták minden járandóságukat, igaz, volt, aki egy-két hét késéssel jutott hozzá a végkielégítéséhez. Erről Priol Tamás, a MiZónál működő szakszervezet vezetője tájékoztatta lapunkat. Hozzátette, hogy az elbocsátottak egyike sem volt jogosult elő- vagy korkedvezményes nyugdíjra, és a MiZo munka nélkül maradt dolgozói közül eddig még csak félszázan találtak maguknak állást. Korábban volt arról szó, hogy Csányi Sándor másik pécsi székhelyű cége, a Délhús Rt. növeli dolgozóinak számát, és ott akár száz "mizós" is munkát kaphat. Ám eddig a Délhús pécsi üzemébe a bezárt cég mindössze tizenegy dolgozóját vették fel. Utóbb ugyanis kiderült, hogy főképp a Délhús alsómocsoládi üzemébe vesznek fel dolgozókat, ám ez a telephely több mint 50 kilométerre van Pécstől, s az elbocsátott MiZo-alkalmazottak nem vállalták a napi ingázást.

A MiZónál jelenleg még nyolcvanan dolgoznak, számukra a tejfelvásárlás, a raktározás és a kereskedelem ad munkát. A Sole-Mizo néven egyesült cégkettős megtartja a Mizo pécsi raktárbázisát, így ott 15-20 ember továbbra is dolgozhat, azt viszont nem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsuk a felvásárlás és az értékesítés területén dolgozó alkalmazottaknak. Az ő helyzetük - Priol Tamás szerint - azért is bizonytalan, mert a MiZo dolgozóinak kollektív szerződése februárban lejár. Ha nem sikerül új kontraktust kötni (és ez elképzelhető, mivel a cég vezetése egyelőre ódzkodik tárgyalni az érdekképviselettel), akkor a nyolcvan dolgozó elesik a munkabéren felüli juttatásoktól, ami által jövedelmük akár 20-25 százalékkal csökkenhet. Ráadásul, ha az adminisztratív területen dolgozóktól is búcsút vesznek, akkor - kollektív szerződés híján - a tíz évnél régebben szolgáló alkalmazottak végkielégítése lényegesen kevesebb lesz, állítja Priol Tamás.

Ismert, hogy a MiZo bezárásának hírére Toller László, a baranyai megyeszékhely szocialista polgármestere azzal az ötlettel állt elő, hogy a város esetleg megvenné és tovább működtetné a pécsi üzemet. A szakemberek által már akkor irreálisnak - és inkább csak politikai üzenetnek - minősített elképzelés csírájában elhalt. Ahogy elhalt az MDF baranyai politikusai által deklarált terv is, amely azt szorgalmazta, hogy a térség tejtermelői - állami támogatással - megvehessék a MiZót. Mindkét elképzelés - többek között - azért volt eleve kudarcra ítélve, mert az újraindított pécsi üzem nem tudna alapanyaghoz jutni, hiszen a dél-dunántúli tejtermelőket beszállítói szerződés köti a MiZóhoz, és az ő tejükre a jogutód, a Sole-MiZo igényt tart.

Ugyanakkor a MiZo megszűnése is hozzájárult ahhoz, hogy erősödjön a térség tejtermelőinek önszerveződő képessége. Farkas Istvántól, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkárától megtudtuk, a héten a régió 15 tejtermelő nagyüzeme és 33 kistermelője létrehozta a Magyar-Tej Kft.-t. Az évente 40,5 millió liter tejet előállító termelői csoport tagjai mostantól közösen lépnek fel a beszerzésben, a fajtakiválasztásban, a technológiai fejlesztésekben és a tejértékesítésben. Utóbbinak főképp akkor lesz majd jelentősége, ha a tagok tejbeszállítói szerződése lejár. Akkortól már a kft.-n keresztül, kollektívan kötnek szerződést a feldolgozókkal. Farkas István hangsúlyozta: a csoport tagjainak fő célja az, hogy a minőségi tejtermelésre képes hazai szarvasmarhatartók helyzete ne romoljon tovább. Mint mondta, a külföldről beáramló silány, ám olcsó tejtermékekkel és a mindinkább koncentrálódó tejfeldolgozókkal szemben a termelők csak közös fellépéssel vehetik fel a piaci harcot.

Kevesebb az importműtej

A megvizsgált importtejtermékek hatvan százalékánál talált valamilyen hibát az a kutatás, amelyet a Tej Terméktanács megbízásából végzett az elmúlt hónapokban a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet. Az esetek csaknem harmadánál jelölési hibákat találtak, de jelentős volt az érzékszervi vizsgálatokkor észlelt, valamint a fizikai kémiai jellemzőkkel kapcsolatos kifogás is. A vizsgálat nem elhanyagolható mértékben tapasztalt a jelölésnél alacsonyabb zsírtartalmat, illetve a joghurtoknál a jelzettnél alacsonyabb fehérjetartalmat, amivel lényegében a fogyasztókat károsítják meg.

A terméktanács szerint eközben a belföldi piac védelmére tett intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkent az uniós csatlakozás után óriási volumenben beáramló tejtermék-imitátumok menynyisége.

Az AKI piaci információs szolgálata által vizsgált termékkörben (tej, tejföl, túró, trappista sajt) a feldolgozói eladási árak még októberben sem érték el a 2004-es és 2003-as árszintet. A nagy áruházláncok minden áremelési szándékot visszautasítanak, miközben akadt köztük olyan, amely a logisztikai költséget tíz százalékkal emelte a magas üzemanyagárakra hivatkozva.

Lakat kerül a békéscsabai Friesland-üzemre

A Friesland Hungária Rt. 2006. március 1-jével bezárja a békéscsabai gyárát, és a frisstej-készítmények előállítását a gyöngyösi üzemében vonja össze. A cég a magyar tejipari tendenciákkal indokolja a lépést, hozzátéve, hogy a gyártóbázis megszüntetése nem jelenti a termelés visszafogását. A 24 százalékos piaci részesedésű magyar Friesland szerint az ország európai uniós csatlakozásával kinyílt a magyar tejpiac, ami hatékonyabb termelésre kényszeríti a gyártókat. A Friesland az elmúlt három évben több mint 3,5 milliárd forintot fordított üzemei korszerűsítésére. Árbevétele 2004-ben megközelítette a 60 milliárd forintot, és közel 350 millió liter tejet vásárolt fel a hazai termelőktől. (MTI)

Fogyasztási csúcs

Közép-Európa országai közül Magyarországon isszák az emberek a legtöbb tejet (jelenleg fejenként évi 78 litert), és egyedül nálunk nőtt a tejfogyasztás az utóbbi években - derül ki a GfK Hungária adataiból, amelyet egy tegnapi budapesti sajtótájékoztatón ismertettek. A tejpiac 5 százalékkal nőtt, ezen belül a növekedés kizárólag a dobozos tejeknek köszönhető - ezen belül a friss tej forgalma 21, az UHT-tejé 28 százalékkal növekedett egy év alatt. A Tetra Pak Hungária Rt. felmérése szerint a tejfogyasztás mennyisége elsősorban a lakóhelytől és a család összetételétől függ: a legtöbb tejet a Dél- és Nyugat-Dunántúlon lakók, illetve a gyermekes családokban élők vásárolják. (H. M.)

Ungár Tamás - Népszabadság