Németország eddig nem értesítette a magyar hatóságokat, hogy kifogásolható hús érkezett volna hazánkba. A napokban több német húsipari üzemben is romlott, lejárt szavatosságú árura bukkantak. Berlin szigorúbb ellenőrzést helyezett kilátásba.

A német kormány addig nem nyugszik, amíg ki nem alakít egy olyan ellenőrző rendszert, amely alkalmas arra, hogy megelőzze a múlt héten kirobbant húsbotrányhoz hasonló eseteket – jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Eközben Horst Seehofer fogyasztóvédelmi miniszter tíz pontból álló reformtervet dolgozott ki a húsipar számára – írja a Handelsblatt. A miniszter programjának középpontjában a húsipar ellenőrzésének fokozása áll. Szeretnék elérni a tartományok közti gyorsabb és hatékonyabb információáramlást, a hűtő- és tárolóépületek gyakoribb felülvizsgálatát, továbbá a mostanihoz hasonló botrányok elkerülése érdekében mindenképp szükség van a hús szállításának pontosabb dokumentációjára is – állítja Horst Seehofer.
A botrány akkor robbant ki, amikor a múlt hét végén egy gelsenkircheni nagyüzemben hatvan tonna lejárt szavatosságú húst találtak. A nagy menynyiségű romlott termék miatt felmerült a gyanú, hogy a nagykereskedő röviddel a szavatosság lejárta előtt áron alul vásárolta meg a húst, majd átcímkézve azt friss áruként adta tovább. A felelősök nagy részét még a múlt hét végén letartóztatták. Hétfőn újabb visszaélésekre derült fény: Észak-Rajna-Vesztfáliában több mint 4,5 tonna romlott hús bukkant fel, míg Bonnban az ellenőrök egy nagykereskedő hűtőházában két tonna, 2003-ban lejárt árut foglaltak le, Mönchengladbachban pedig mintegy 2,5 tonna emberi fogyasztásra alkalmatlan húst találtak egy hűtőházban.
A német hatóságok nem értesítették a hazai állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóságot arról, hogy a kifogásolható húsokból Magyarországra is érkeztek volna szállítmányok – közölte lapunkkal az agrártárca sajtóosztálya. Mint ismert, egy néhány héttel ezelőtti ügyben viszont kiderült, hogy egy nyíregyházi székhelyű, ukrán tulajdonú társaság vásárolt emberi fogyasztásra alkalmatlan német baromfihúsokat. Igaz, az ebből készült termékek nem jutottak a magyar piacra, mert a társaság Ukrajnába exportálta azokat.
Az unió a tavaly májusi csatlakozás előtt számos olyan élelmiszer-biztonsági fejlesztést írt elő a magyar húsipar számára, amelyeket a jelek szerint a német feldolgozók nem tartanak be – vélik szakértők. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára elmondta: a hazai cégek mintegy 30 milliárd forintos korszerűsítést hajtottak végre, amelyből nyolcmilliárd forint előcsatlakozási SAPARD-forrás, a többi saját erő és hitel volt. Információink szerint ma 51 sertés- és 16 marhavágó üzem szállíthat húsféleségeket az EU-ba, további 180 pedig csak belföldre. Húskészítményeket 88 üzem értékesíthet az uniós piacokon, míg idehaza 175.

VG