A sertéstelepeken keletkezett hígtrágya előírásszerű kezelése jelentős beruházásokat igényel. Ezek megtérülnek, ha biogázt fejlesztenek a hígtrágyából. Ilyen kísérleti program kezdődött a közelmúltban Szeged környékén.

Kovács Gergely, a régió több nagyvállalata által alapított Unicotec Kht. programigazgatója elmondta: maga az eljárás, hogy a hígtrágyából biogázt, annak elégetésével pedig energiát állítsanak elő, eddig is ismert volt. A szegedi egyetemen azonban kikísérleteztek egy új, speciális baktériumtörzset, amellyel a biogáz-előállításban négyszeres hozamfokozást lehet elérni.

A magyar tudomány és gazdaság kapcsolatában korábban rendszerint hiányzott az a folyamat, amely a kémcsőtől az ipari felhasználásig vezetett. Nem biztos ugyanis, hogy ami laboratóriumi méretekben működik, ipari nagyságrendben is ugyanazt a hatást fejti ki. Az új, hatékony baktériumtörzs nagyüzemi működését a Pigmark Kft. Szeged közeli telephelyén próbálják ki. A cég sertéstartással foglalkozik, évente csaknem tízezer disznót hizlalnak. A telepről terjedő bűz korábban lakossági panaszokat okozott. Az uniós csatlakozás óta megszigorodtak a szabályok, amelyek alapján a földekre kiöntözhető a hígtrágya. A fermentáció után maradó anyag megfelelő terület esetén szabályosan kijuttatható a földekre. Nemrégiben teljes üzemi kísérletet végeztek: a hígtrágyát bevezették egy fermentorba, ahol a baktériumok biogázzá alakították; azt elégették egy gázmotorban, amely fűtőtestet melegített. A kísérlet sikeres volt: üzemi méretekben igazolódott, hogy az eljárás működőképes ezzel a korábbiaknál hatékonyabb baktériumtörzzsel i.

Biogáz üzem működik már Magyarországon több helyen, például Nyírbátorban, de hagyományos módszerrel. Biogázüzemet építeni több százmillió forintba kerül, ez csak akkor térül meg, ha legalább 30-35 ezer sertést hizlal évente az üzem, vagy üzemcsoport. Magyarországon kevés az ilyen nagy sertéstelep, a maga tízezres kibocsátásával a Pigmark Kft. már a nagyok közé számít. Megoldás lehet a hatékonyság fokozására, hogy a fermentorokba a hígtrágyán kívül más biohulladék és hozamnövelő energiafű is kerüljön.

A biogáz előállítása és elégetése azért rendkívül jelentős eljárás - magyarázta Kovács Gergely -, mert összekapcsolja két nagy probléma megoldását: az egyik a környezetvédelmi károk megelőzése, a másik, hogy alternatív energiaforrásokat találjanak a fogyóban lévő, dráguló szénhidrogének mellé. Az Európai Unió már most előírja, hogy tagállamaiban az energiatermelés egy részének úgynevezett zöldenergiának kell lennie. Magyarország ma még nem képes teljesíteni e követelményt: a DÉMÁSZ Rt. például külföldről vásárolja azt a "zöld" árammennyiséget, amennyit kötelezően be kell szereznie. Ezért az áramszolgáltató is partner a kísérletben, hiszen a zöldenergia ugyan drágább, mint a hagyományosan előállított, ám a hazánkban termelhető zöldenergia olcsóbb lehet, mint amit importból szereznek be.

A jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz az eljárásnak. Deklarált cél ugyanis, hogy helyre kell állítani a gabonatermelés és az állattenyésztés megbomlott egyensúlyát az országban - vagyis a környezeti szempontból problémás hígtrágya mennyisége jelentősen nőhet. Ugyanakkor a Pigmark Kft.-nél végzett kísérlet igazolta, hogy a biogáz elégetésével megtermelhető az az energia, amennyi a telep mű-ködtetéséhez elegendő.

Tanács István - Népszabadság