Igyekeznek jó képet vágni az európai gyártók a múlt héten elfogadott uniós cukorpiaci reformhoz, üdvözölve a termelői kompenzáció vagy éppen az árcsökkenés ütemezése körül elért engedményeket. Utóbbi nyomán a magyar Cukorrépa-termesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) is abban reménykedik, hogy egyelőre a mostani méretekben maradhat fenn a hazai cukorrépa-termelés.
Az EU agrárminisztereinek múlt heti megállapodása nyomán az unió a répa és a cukor árát 36 százalékkal csökkenti a 39 százalékos korábbi elképzelések helyett, miközben a magyar ágazati szereplők ennél is kisebb, 25 százalékos mértékkel lettek volna elégedettek. Mivel azonban a mérséklés az eredeti tervekben szereplő kettő helyett négy év alatt megy majd végbe, egyelőre a mostani méretekben maradhat fenn a hazai cukorrépa-termelés – véli Kelemen István, a CTOSZ főtitkára. Megítélése szerint a terület két évig várhatóan a maihoz hasonló nagyságú, 50-55 ezer hektáros lesz, a harmadik évtől viszont csökkenésre kell számítani. Ennek mértéke főként attól függ majd, hogy a cukoripar bezár-e egyes gyárakat a ma működő öt közül. A pesszimistább forgatókönyv szerint hosszabb távon 40 ezer hektár körüli répatermelés valószínűsíthető, és ez 20-25 százalékos szűkülést jelentene.
Az agrárminiszterek döntése értelmében az intervenciós cukorárat egyfajta referenciaár váltja fel, amely a mai 632 euróról négy év alatt 404,5-re mérséklődik tonnánként. Ebből a gyártóknak – az utolsó év kivételével – 63–173 eurót át kell utalniuk az úgynevezett restruktuációs alapba, így a termelőknek a mostaninál kevesebbet tudnak fizetni. Ezért a tonnánkénti répaár négy lépcsőben a mai 43,6 euróról 26,2-re zsugorodik.
A gazdálkodók a leépítések kompenzálásaként a felvásálárlásiár-különbözet 64,2 százalékát kaphatják meg 2013-ig, szemben az eredileg tervezett 60 százalékkal. Ez 100-160 ezer forintos hektáronkénti összegnek felelhet meg, függetlenül attól, hogy valaki abbahagyja a répatermesztést, vagy sem. A várakozások szerint a kevésbé hatékony gazdálkodók répa helyett kukoricát vetnek majd, de már most komoly bizonytalanságot okoz, hogy Brüszszel a 101,31 eurós jelenlegi tonnánkénti gabonaintervenciós árat is mérsékelheti.
Nem hatott meglepetésként a brüsszeli döntés, de még tanulmányoznunk kell a dokumentumot – közölte Fischer Béla az osztrák Agrana tulajdonában lévő, 37 százalékos részesedésével piacvezető Magyar Cukor (MC) Rt. vezérigazgatója. Érzékeltette ugyanakkor, hogy az elhatározott cukorreform „feladja a leckét” a hazai gyártóknak. Az MC értékelése függ a vele kapcsolatban álló 200 répatermelő szándékától, akikkel a jövő tavaszi vetés előkészítéséig tárgyalásokat kíván folytatni.
A ma működő öt magyarországi gyárból a kaposvárit és a petőházit az MC, a szolnokit és a szerencsit a német Nordzucker tulajdonában lévő, 36 százalékos piaci részesedésű Mátra Cukor Rt., a kabait az angol Eastern Sugar érdekeltségébe tartozó, 27 százalékos részarányú Kabai Cukorgyár Rt. üzemelteti. Értesüléseink szerint – miként erre Gráf József agrárminiszter is utalt – elképzelhető, hogy a kabai feldolgozó átáll a bioetanol-termelésre. Emellett azonban az is valószínűsíthető, hogy a másik két érdekcsoport is ad majd vissza kvótát az EU-nak a 400 ezer tonnás mai országos mennyiségből. Ez pedig akár újabb gyárbezárásokat is maga után vonhat a jövőben.
A Bloomberg által idézett szakértők úgy vélik: a leghatékonyabb európai cukorgyártók, például a Südzucker akár növelhetik is profitjukat a cukorreformnak köszönhetően. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a cukorár 36 százalékos csökkentése az ágazat sok szereplőjét lehetetlen helyzetbe hozza Európa-szerte. Írországban például az agrárszervezetek szerint teljesen megszűnik a cukorrépa-termesztés és -feldolgozás, és a többi országban is kisebb-nagyobb mértékű visszaesésre kell felkészülni. A legfőbb vesztes várhatóan Görög- és Lengyelország lesz, de a finn vagy a spanyol termelők is az átlagosnál jobban megérzik majd az árcsökkentés hatását.
A tengeren túlon az olyan nagy exportőrök, mint például Brazília, jól járnak az uniós reformmal – jósolja az AP. A jelenlegi uniós cukorrezsimből profitáló afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP-) országok ugyanakkor „gyalázatos árulásnak” tartják a miniszteri tanácsban kötött egyezséget; ők csak 19 százalékos árcsökkentést tudtak volna elfogadni. Az ACP-országok azzal fenyegetnek, hogy decemberben a WTO hongkongi miniszteri találkozóján mindent megtesznek majd az EU-reform megtorpedózásáért.
Az édesipar szereplői és az üdítőital-gyártók ezzel szemben elégtelennek tartják a 36 százalékos árcsökkentést. A brit ipari cukorfelhasználók szövetsége emlékeztet arra, hogy a reform végén az európai cukorár még mindig kétszerese lesz a világpiacinak, így exportjuk továbbra sem lesz versenyképes.

VG